KiMitTud blog

Bajai kampányköltségek: csak a kormánypártok nem válaszoltak

Minden párttól kikértük a bajai időközi önkormányzati választási kampány költségeit, és „csak” a Fidesz és a KDNP nem válaszolt.  MSZP-E14-PM-DK: 1,33 millió, Jobbik: 169 ezer, LMP: 199 ezer forint – kis lépés ez nekünk, de valószínűleg az egyik legnagyobb eredmény, amit a pártok gazdálkodásának feltárásában eddig bárki elért Magyarországon.  A párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlansága továbbra is nyílt seb a magyar nemzet testén.

Azonos szövegű adatkérést küldtünk a megismételt választást követően minden, a bajai időközin jelöltet állító pártnak. A választás jelentősége ugyanis hiába volt önmagában elhanyagolható, de ugyanúgy, ahogy maguk a pártok ezt maghaladó országos visszhangot reméltek (és kaptak is, még ha nem is mindig a kívánt tartalommal) a kampányuktól, mi azt gondoltuk, hogy a kampányfinanszírozás átláthatósága szempontjából is szemléletes példa lehet a bajai időközi. Az is lett. A válaszadási határidő a múlt héten letelt, a beérkezett válaszokat az alábbi táblázat foglalja össze:

párt, jelölt, eredmény válaszadás időpontja bajai kampányköltség
Fidesz Kovács Csaba, 508 szavazat nincs válasz nem ismert
KDNP nincs válasz (a KDNP honlapján talált központi címről a levél visszapattant, a levelet október 24-én újraküldtük) nem ismert
MSZP Teket Melinda, 446 szavazat 2013.10.16. (a költséget a pártok közösen fedezték, egyeztetett költségkimutatást kaptunk az Együtt-PM sajtótól) 1 334 420 forint
E14
PM
DK
Jobbik, Markó György, 76 szavazat 2013.10.29., számlamásolatokkal 168 910 forint
LMP, Ikotity István, 41 szavazat 2013.10.30., számlamásolatokkal 198 678 forint

(Ráadásként a megismételt szavazáskor az érintett szavazókörben a sajtóhírek szerint ételt osztó, a választási szervek szerint kampánycsendet sértő, saját bevallása szerint pedig a választások tisztasága érdekében akciózó Összefogás Pártot is megkerestük, de ők azzal hárították el a kérdést, hogy nem kampányoltak, így nem volt kampányköltségük.)

A megkapott adatokból kiderül, hogy még a Jobbik és az LMP is feltehetően lényegesen többet költött – főként nyomdaköltségre – az időközin annak, mint amennyi pénzük fajlagosan bő kétezer választóra jutna egy általános választáson. Teket Melinda kampányában is a nyomdaköltség volt a legnagyobb tétel (a jelölt kampányújságjának és szórólapjainak előállítása önmagában félmillió forint volt), de a kampányzáró színpadtechnikája (154 ezer forint), illetve az index.hu némileg színtévesztő beszámolója által ismertté tett internetes játék programozása (100 ezer forint) se volt ingyen. Ez utóbbira legalább el lehet sütni az „én olcsóbban megcsináltam volna” kommentárt, de ennél sajnos fontosabb, hogy a kormánypárti jelölt legalább ilyen drága, azaz a korábbi irreális, egymilliós (országgyűlési!) jelöltenkénti költési limitet biztosan meghaladó költségű kampányáról sem a Fidesz, sem a KDNP nem közölt adatot.

Pedig ebben a botrány nem is az, hogy a kormánypártok nem tájékoztatnak a kampányköltségeikről, hanem az, hogy jelenleg a pártok legfeljebb morálisan (például a pártfinanszírozás átláthatósága melletti sokszori kiállásuk miatt) kötelesek elszámolni azzal, hogy mit és miből költenek. Jogi kötelezettségük viszont erre szigorúan véve nincs, illetve annyi van, hogy évente közzétesznek egy ilyen beszámolót, amit aztán évekkel később a pártnál meglévő bizonylatok alapján az Állami Számvevőszék ilyen, kevéssé izgalmas nyilvános jelentésekkel ellenőriz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jövőre, a választások után megjelenő 2013-as beszámolóból fog kiderülni, hogy a Fidesznek idén milyen kiadásai voltak, azonban az csak egy nyolcsoros összesítés lesz, ahol a bajai kampány költsége az igen informatív „politikai tevékenység kiadásai” összegben szerepelhet majd. Azt meg, hogy tényleg szerepelt-e, hatékonyan senki nem ellenőrzi majd, nem hatékonyan pedig az ÁSz – úgy 2015 körül. A bevételeknél sem jobb a helyzet, mivel hiába kell a félmillió forint feletti adományozók nevét – ismét csak utólag – közzétenni, ha annak nem kell kiderülnie, hogy egy pártot üzleti kedvezményekkel vagy egyéb burkolt adományokkal ki kötelez le, mi a tényleges viszony a gazdasági hátország és a párt között, illetve hogy a publikált kiadások egyáltalán reálisak-e.

A jelenlegi kormánypártoknak meglett volna a lehetőségük arra, hogy ezen – akár mostani kedvező finanszírozási helyzetüket konzerválva – változtassanak, ám aztán az évek óta ígért pártfinanszírozási reformból csak az  országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvényre futotta, és még az sem volt képes legalább a címben foglalt részcélt elérni. Hiába lesz ugyanis kampányszámla, ha az nem nyilvános, és arra csak az állami támogatás egy része kerül. Hiába kell a bevételeket és a kiadásokat közzétenni, hogyha az megint csak az összesített adatokra vonatkozik és csak a választás után esedékes. No és persze hiába van kötelező listaár a sajtóhirdetéseknél, ha mondjuk a közterületi hirdetések árszabásánál vagy a nyomdaköltségekben bárki „segítheti” a pártokat.

Ilyen körülmények között nem csoda, hogy valódi pártfinanszírozási botrány nagyjából az 1993-as székházügy óta nem volt Magyarországon. Nem nagyon van mit megsérteni, és végképp nincs min megbukni. Ahogy a miniszterelnök a hétfői parlamenti ülésen fogalmazott: „A mostani kormányzópártok mindig betartották az idevonatkozó törvényeket, ezért Magyarországon a ma kormányzó pártokat semmilyen pénzügyi visszaéléssel nem lehet hírbe hozni.” Azon túl, hogy ez ebben az esetben az „idevonatkozó törvények” kritikája, a hírbehozás már csak azért is kizárt, mert a kormánypártok gazdálkodásáról valójában nem tudunk semmi érdemit, és nem úgy tűnik, hogy ezen ők változtatni akarnának.

Nem gondoljuk, hogy önmagában a pártok pénzügyi adatainak nyilvánossága hozzásegítene ahhoz, hogy a pártok magánérdekháttere ellenőrizhető legyen, hiszen a burkolt politika- és politikusfinanszírozásnak számos más módszere is van. Addig azonban, amíg még azt sem tudjuk megmondani, hogy a közbeszerzések sztárjai, a mindenkori kormány stratégiai partnerei vagy más járadékvadászok nem támogatták-e gazdaságilag is egy párt kampányát, addig tiszta politikai versenyről el se kezdjünk gondolkodni. Így amellett, hogy a komolyan vehető pártfinanszírozási törvényt továbbra is a karácsonyi kívánságlistánk első helyén tartjuk, annyit tehetünk, hogy az adatigénylésünk alapján bepereljük a két kormánypártot.

Fotó: innen

2013. november 7. Beküldte: atlatszo 0 hozzászólás

* * *

A helység kalapácsa: Budapesti kerületek helyi médiaköltései 2006 – 2012

A megyei jogú városok és a fővárosi kerületek sajtótermék-vásárlásai után annak jártunk utána, hogy mekkora összeget költenek ugyanezek az önkormányzatok a helyi, saját vagy magánkézben lévő médiumok (újság, tévé, rádió) fenntartására és/vagy támogatására, valamint velük kötött hirdetési és/vagy szolgáltatási szerződésekre. A városoktól kapott adatokat a helyi médiáról szóló A helység kalapácsa c. cikksorozatunk aktuális részeibe illesztve tesszük közzé, a kerületek válaszait pedig itt és most, egyben. Megvizsgáltuk azt is, hogy milyen összefonódások vannak az érintett önkormányzatok és a tőlük tízmilliós megrendeléseket kapó médiák között.

Januárban közérdekű adatigényléssel fordultunk – „visszaélésszerűen” – valamennyi fővárosi kerülethez, hogy megtudjuk, 2006 és 2012 között mekkora összeget költöttek helyi, saját vagy magánkézben lévő médiák (újság, tévé, rádió) fenntartására és/vagy támogatására, valamint velük kötött hirdetési és szolgáltatási szerződésekre. Cser-Palkovics András, a közérdekű adatok megismerhetőségét korlátozó törvénymódosító javaslat egyik benyújtója „öncélúnak” tűnő adatigénylésnek minősítette az általa vezetett székesfehérvári önkormányzathoz is elküldött kérdéssort, pedig korántsem az, hiszen nem a szerkesztőségben szeretnénk szörnyülködni a számokon, hanem úgy gondoljuk, hogy az önkormányzatok minden kiadása a nyilvánosságra tartozik, mert közpénzt költenek. A legmegbízhatóbb kampányfelületnek számító helyi médiákra is, sokat.

A legtöbb fővárosi kerület válaszolt az Infotv.-ben megszabott határidőn belül, vagy 15 nap hosszabbítás után, csupán hárman hagyták figyelmen kívül a közadatigénylésünket. A megkapott adatokat a hozzájuk kapcsolódó fontos információkkal egészítettük ki, hogy teljesebb legyen a kép.

I. kerület (polgármester 2006-2012 között Dr. Nagy Gábor Tamás, FIDESZ-KDNP): A Budavári Önkormányzat hivatalos lapjának, a havonta kétszer megjelenő Várnegyed újságnak a fenntartására 2006-ban 18,5 millió, 2007-ben 20,9 millió, 2008-ban 22,1 millió, 2009-ben 22,8 millió, 2010-ben 34,6 millió, 2011-ben 29,5 millió, 2012-ben pedig 29,3 millió forintot költött. 2006-tól 2009-ig a végösszegből 4,2 – 4,4 milliót tett ki a főszerkesztő és az újságírók megbízási díja, erre jöttek még a járulékok. 2010-től már külön szakfeladatként szerepel a költségvetésben a Várnegyed fenntartása, és mellékelten megküldték a részletes kimutatást, amely szerepelnek a postaköltségek, a
részletes járulék-kifizetések stb. Szembetűnő a kimutatásokban, hogy 2010-ben még maradt a 2009-es 4.459.000 forint az „állományba nem tartozók tiszteletdíja” rovatban, 2011-ben azonban ez az összeg már 6.359.000, 2012-ben pedig 7.799.000 forint volt. A Várnegyed főszerkesztője évek óta Sárváriné Pap Gitta.

Hirdetési keretszerződése az önkormányzatnak a Vitézy Tamás tulajdonában lévő Helyi Téma lapkiadóval volt 2008-tól 2012 decemberéig,  2008-ban 5,6 millió, 2009-ben 7,5 millió, 2010-ben 5,9 millió, 2011-ben 6 millió, 2012-ben pedig  2,6 millió Ft értékben.

A kerület részletes válasza letölthető innen.

II. kerület (polgármester 2006-2012 között Dr. Láng Zsolt, FIDESZ-KDNP): Az önkormányzat az egyetlen hivatalos lapjára, a kéthetente 50 ezer példányban megjelenő Budai Polgár kiadására és fenntartására 2006-ban 45,3 millió, 2007-ben 48,2 millió, 2008-ban 54,4 millió, 2009-ben 56,8 millió, 2010-ben 54,2 millió, 2011-ben 55,2 millió, 2012-ben 56 millió forintot költött.  Az újság kiadója a II.kerület tulajdonában lévő Budai Polgár Nonprofit Kft., melynek ügyvezetője Balaton Balázs, aki az önkormányzat honlapján a Polgármesteri Kabinet sajtóreferenseként is szerepel. A Kft. felügyelőbizottságának három tagja van:  dr.Varga Alexandra ügyvéd , Skublicsné Manninger Alexandra önkormányzati képviselő (Fidesz-KDNP), és Bándy Péter elnök, korábbi Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselő, aki az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke is volt (2012.február közepén lemondott mandátumáról), a Demokrata vezető szerkesztője, aki 2010-ben sűrűn szerepelt a köztévé Ma Reggel c. műsorában, és az Echo Tv-ben is feltűnt már.

2010 előtt a felügyelőbizottság munkájában dr. Szalai Tibor jegyző, Legény Béla képviselő (Fidesz-KDNP), Soltész Attila korábbi képviselő (Fidesz-KDNP), Takács Beáta MSZP-s képviselő, Retkes Attila, Dömök Lászlóné képviselő (Fidesz), és  Korodi Enikő ex-képviselő vett részt.

A kerület részletes válasza letölthető innen.

III. kerület (polgármester 2006-2012 között Bús Balázs, FIDESZ-KDNP): Az önkormányzat az Óbuda Újság elkészítésére és kiadására folyamatosan növekvő tendenciában költött, 2006-ban 47,8 millió, 2007-ben 52,6 millió, 2008-ban 56,7 millió, 2009-ben 60,1 millió, 2010-ben 61,6 millió, 2011-ben 63,9 millió, 2012-ben már 63,97 millió forintot. A munkát az Impress-Régio Kft. végezte, melynek tulajdonosa Karalyos József. Hirdetésekről nem számolt be Óbuda.

A kerület részletes válasza letölthető innen.

IV. kerület (polgármester 2006-2010 között Dr. Derce Tamás, Újpestért E., 2010-től Wintermantel Zsolt, FIDESZ-UE): Nem válaszolt.

V. kerület (polgármester 2006-2012 között Rogán Antal, FIDESZ-KDNP): Belváros-Lipótváros 2006-tól 2011-ig kiugróan magas összegeket költött saját médiájára, a City TV-re: 2006-ban 121,4 millió, 2007-ben 129,8 millió, 2008-ban 128 millió, 2009-ben 112,2 millió, 2010-ben 114,4 millió, 2011-ben 122,8 millió forintot, de 2012-ben már „csak” 72,8 milliót. A City Tv Kft. ügyvezetője Szabó Adrienn, akinek megbízási díja bruttó 390.000 Ft. A Kft. felügyelőbizottságának elnöke az alaptörvény asztalának és díszkiadásának atyja, Kerényi Imre, akinek tiszteletdíja bruttó 357.400 forint. Felügyelőbizottsági tag még bruttó 220.500 Ft tiszteletdíjért Puka Zsófia, aki korábban a kerület sajtóreferense volt, majd tavaly ősszel Krakkó Ákos távozása után ő lett a Fidesz-frakció sajtófőnöke.  A felügyelőbizottság harmadik tagja Kovács Gábor MSZP-s önkormányzati képviselő, szintén bruttó 220.500 forintos tiszteletdíjért.

Az önkormányzatnak 2005 óta nincs saját újsága, akkor szüntette meg a városrész jobboldali többségű képviselőtestülete politikai (Steiner Pál polgármester iránti) elfogultságra hivatkozva.  Az önkormányzat Rogán Antal polgármesterré választása, 2006 óta elég sajátosan tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, híreiket ugyanis a magánkézben lévő Mai Belváros című lapban adják fel hirdetésként.  A tévé fenntartása mellett erre sem keveset költenek: míg 2006-ban még csak 3,67 millió, 2007-ben már 45 millió, 2008-ban 55,7 millió, 2009-ben 75,4 millió, 2010-ben 83,8 millió, 2011-ben 61,8 millió, 2012-ben pedig 67,3 millió forint belváros-lipótvárosi közpénzbe került ez a megoldás. A Mai Belváros igazgató-főszerkesztője Karalyos József, lapszerkesztője a City Tv-ügyvezető Szabó Adrienn, kiadója a Karalyos József tulajdonában lévő Impress-Régió Kft. A Népszabadság szerint a céget bő tíz éve a helyi fideszes többség hozta helyzetbe, mikor megbízta az önkormányzat azóta megszüntetett lapja, a Belváros-Lipótváros megjelentetésével, s felruházta a kiadói jogokkal is. A jobboldali többség 2001-es elolvadása után kirobbant médiaháború által elsodort újságot az Impress akkor lényegében magánkiadásba vetteMai Belváros címen.

A kerület részletes válasza letölthető innen.

VI. kerület (polgármester 2006-2010 között Verók István, MSZP-SZDSZ, 2010-től Hassay Zsófia,
FIDESZ-KDNP)
: Terézváros 2011-ig 35-40 millió forintot költött évente helyi médiákra, 2012-ben már csak 30 milliót. Az összegek nagyobb részét a Terézváros Magazin megjelentetésére fordították: évi közel 1 milliót az újság terjesztésére, 6-10 milliót a szerkesztésére, 6-11 milliót a nyomdai kivitelezésére. A munkákra több céggel szerződtek az évek során: a lap szerkesztését a Szóvátevők Kulturális Szolgáltató Kft., a MH Mille Otto Mille Médiaügynökség Kft., a Lap-OK Bt.és a Fotozoom 2003 Bt. végezte; nyomdai kivitelezésére a Papírrex Nyomdaipari Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-vel, a Royal Press Hungary Kft.-vel és a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.-vel szerződtek, terjesztésére pedig a GMA FLYERS Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel, a Papírrex Nyomdaipari Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-vel, valamint a Magyar Posta Zrt.-vel.

Átlagosan évi 15 millió forintot költött Terézváros az önkormányzati híradóra a Hatoscsatornán. A televízió üzemeltetője az LP Média Kft., ami a 2011. augusztus 20. alkalmából Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel kitüntetett Paor Lilla, és fia, Gyarmati-Paor Zoltán tulajdonában van. Ők készítették a Duna TV-n három évvel ezelőtt vetített „Miért éppen Magyarország?” című, az itt élő bevándorlók életét bemutató dokumentumfilm-sorozatot is, mely az Európai Integrációs Alap támogatásával készült el.

Rádióműsorokra és rádiók támogatására Terézváros 2006-ban és 2007-ben 840 ezer forintot, 2008-ban 1 milliót, 2009-ben közel 5 milliót, 2010-ben 4 milliót, 2011-ben 1,75 milliót, 2012-ben 2,4 milliót költött. Szerződéses partner itt is több volt: a Klubrádió, a Kontakt Rádió, a Fiala János tulajdonában lévő F.J.P. Művészeti Szolgáltató Bt., valamint a CÉL PRODUKCIÓ Kft., melynek kisebbségi tulajdonosa különböző cégeken keresztül Vadas Tamás, többségi pedig az észtországi EU-Rent OÜ. A CÉL Produkció üzemelteti a Rádió Q-t, ahol Fiala János szerkesztő-műsorvezető. A rádió tavaly nyáron adományokat gyűjtött fennmaradása érdekében, mert a tulajdonos elmondása szerint havi 1-1,5 millió hiányzik a büdzséből, és ő ezt már nem tudja biztosítani.

Hirdetésekre Terézváros 2008-ban 3,4 millió forintot, 2009-ben 4 milliót, 2010-ben 7,6 milliót, 2011-ben 1 milliót, 2012-ben 6,6 millió forintot költött a Helyi Thémában, a Heti Válaszban, és a Népszabadságban összesen.

A kerület részletes válasza letölthető innen.

VII. kerület (polgármester 2006-2010 között Hunvald György, MSZP-SZDSZ, 2010-től Vattamány Zsolt, FIDESZ-KDNP): Erzsébetváros 2006-ban az Erzsébetvárosi Televíziós Közhasznú Társaság részére 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott, valamint az önkormányzati választás napján és másnapján élő televíziós közvetítésért cserébe újabb 3 milliót fizetett ki részükre a kerület.  2008-ban az Erzsébetvárosi Televíziós Kht. az önkormányzattól  25 millió Ft egyszeri, vissza nem térítendő, céljellegű támogatást kapott,  valamint 22 millió forint fejlesztési célú kölcsönt.  Emellett bruttó 291.000 Ft-ért készített a Kht. egy Erzsébetvárosról szóló videót, magyar és horvát nyelven. 2009-ben a cég átalakult nonprofit Kft.-vé, 2010-ben pedig Erzsébetvárosi Média Nkft. lett: a kéthetente 40.000 példányban megjelenő Erzsébetvárosi Újság is bekerült a portfóliójába.  2011. februárjában bruttó 21,6 millió forint, majd ezt követően havi bruttó 10,8 millió forint működési támogatást utalt  - és utal a mai napig – át a cég részére az önkormányzat; valamint ezenfelül a polgármesteri céltartalék erejéig 40 millió Ft céljellegű támogatást is kaptak eszközbeszerzésre. 2012 májusában kelt az a szerződés, amely rögzíti, hogy a polgármesteri hivatal a cég részére havi max. buttó 9,8 millió forint megbízási díjat fizet a kerületi közérdekű információk közzétételéért. Júliusban az önkormányzat az Erzsébetváros iCity mobilalkalmazás teljes körű tartalmának szolgáltatásával, arculatának és designjának megtervezésével, valamint az app népszerűsítésével bízta meg a céget, bruttó 2,5 millió forintért 6 hónapra. 2012 augusztusában 4,12 millió forint vissza nem térítendő céltámogatást nyújtott az önkormányzat az Erzsébetvárosi Média Nkft.-nek, amely szeptember elején megkapta az újabb kerületi megbízást is: három darab 40 fős sajtótájékoztató lebonyolítása (sajtóanyag összeállítása, catering, polgármesteri tévéinterjú), az Erzsébet Tervvel összefüggő kampányelemek (weboldal, DM-levelek, molino) tervezése és gyártása, Facebook-kampány, közjegyzői felügyelet a teljes szavazás alatt, mindösszesen 3,28 millióért. 2012. novemberében az Erzsébet Hét programsorozat teljes körű lebonyolításával bízta meg a céget a kerület, nettó 5,11 millió forintért. Az év végére még befért két támogatás is: december 13-án 7 millió forint vissza nem térítendő, 20-án pedig a 2008-as 22 milliós tartozás elengedése.

A VII. kerületi sajtócég egyébként a mindenkori vezetéshez hű lakájmédia iskolapéldája: Hunvald György polgármestersége idején a fideszes képviselőknek nem tetszett a munkája, most, Vattamány Zsolt kerületvezetése idején pedig a szocialista képviselők panaszkodnak rá.  Figyelemre méltó az is, hogy 2011-ben a Magyar Hírlap felháborodottan írt arról, hogy Németh Péter, a Népszava főszerkesztője átlag havi 330 ezerért vezette az erzsébetvárosi médiacéget 2004-2010 között; arról viszont álságosan hallgat Széles Gábor lapja, hogy a jelenlegi ügyvezető, Dalos Zoltán megbízási díja 410 ezer forint.

Az önkormányzat saját elmondása szerint helyi sajtóorgánumokban való hirdetésekre, PR-megjelenésre nem költött.

A kerület részletes válasza letölthető innen.

VIII. kerület (polgármester 2006-2010 között Csécsei Béla, SZDSZ, 2010-től Dr. Kocsis Máté, FIDESZ-KDNP): A kéthetente megjelenő Józsefváros című lapra 2006-ban még 62,8 millió forintot, 2007-ben már csak 34,3 milliót költött az önkormányzat.  A lap kiadója ezekben – és a korábbi – az években a Karalyos József tulajdonában lévő Impress-Régió Kft. volt, ám tizenöt év után 2007 májusában azonnali hatállyal felmondott neki az SZDSZ-es Csécsei Béla vezette fideszes többségű képviselőtestület.  2008-ban és 2009-ben az újság „intézménynek átadva”, 2010-ben költsége „nem az önkormányzatnál jelentkezett”.  Vagyis 3 évig a Józsefvárosi Kulturális és Sport Nonprofit Kft.  volt a lap kiadója. 2011-ben aztán újra a hivatalhoz került az újság, ekkor 17,8 milliót, 2012-ben pedig 37,5 milliót költöttek rá. Főszerkesztője 2009 decembere óta Nyerges Zoltán, akkor távozott közös megegyezéssel elődje, Megayné Koncz Mária.

Hirdetésekre Józsefváros 16 és 28 millió forint közötti összegeket költött az évek során, ám szerződő partnereik nevét 90%-ban nem közölték, a nevesítettek pedig nem helyi médiák.

A kerület részletes válasza letölthető innen.

IX. kerület (polgármester 2006-2010 között Dr. Gegesy Ferenc, SZDSZ, 2010-től Dr. Bácskai János, FIDESZ-KDNP): Az önkormányzat nyilvántartása az általunk igényelt adatokat 2007-től 2011-ig bezárólag tartalmazza tájékoztatásuk szerint. A kéthetente megjelenő Ferencváros újsággal kapcsolatos feladatokat 2011 áprilisától a Ferencvárosi Művelődési Központ, 2012-től pedig a már végelszámolás alatt álló Ferencvárosi Kulturális, Turisztikai és Sport Nonprofit Kft. látta el. 2007-ben 45,2 millió, 2008-ban 45,4 millió, 2009-ben 34,6 millió, 2010-ben 21,2 millió, 2011 első három hónapjában pedig 9,9 millió forintot költött a lapra az önkormányzat, a munkákra 16 különböző céggel szerződve. Az újságot 2013 márciusa óta újra az önkormányzat adja ki, a nyomdai előkészítését pedig az FTC Kosárlabda Kft.-ben és az FTC Kosárlabda Utánpótlás-nevelés Közhasznú Nkft.-ben (mindkettő végrehajtás alatt) is ügyvezető-tulajdonos Földházi Árpád által 2011-ben alapított Mediahero Kft. végzi. A Ferencváros főszerkesztője jelenleg Tóth Zoltán András, aki korábban a Hír Televízió programigazgatóságán dolgozott, 2009-ben Riz Levente, Rákosmente fideszes polgármesterének sajtókapcsolataiért felelt, 2011.01.01. – 2012.12.31. között pedig az Újbuda újságot is kiadó Média 11 Kft. ügyvezetője lett a XI.kerületben. Tóth a kezdetektől beltagja a 2003-ban alapított Médiarés Bt.-nek, amely referenciái között említi a HírTV-t és Újbudát is.

Ferencváros önkormányzata a 9. TV működtetésére 2007-ben 25,6 millió, 2008-ban majdnem 27 milliót, 2009-ben 28,2 milliót, 2010-ben 31 milliót, 2011-ben 14,8 millió forintot költött. A csatorna főszerkesztője 2011 áprilisa óta – akkor távozott 10 év után korábbi főnöke, Modróczky Krisztina – Oláh Olívia, aki a kerületi újság munkatársa is egyben.

Hirdetésekről nem számolt be Ferencváros.

A kerület részletes válasza letölthető innen.

X. kerület (polgármester 2006-2010 között Verbai Lajos, MSZP, 2010-től Kovács Róbert, FIDESZ-KDNP): A havonta megjelenő Kőbányai Hírek elnevezésű újságra 2006-ban 31,7 millió, 2007-ben 25 millió, 2008-ban 23 millió, 2009-ben 20,5 millió, 2010-ben 18,3 millió, 2011-ben 18,8 millió, 2012-ben pedig 33,5 millió forintot költött az önkormányzat. 2011-ig az újság kiadását az önkormányzat tulajdonában lévő Kőbányai Média és Kulturális Kht., később Kőbányai Média és Kulturális Nonprofit Kft. végezte, 2011. január elsejétől viszont a Gonzo Média Kft.-t bízták meg a feladattal. A Gonzo tulajdonosa Szilágyi Szilárd és Szilágyi Zoltán, valamint Hajbáné Nagy Judit volt sanghaji kulturális szakdiplomata. A Kőbányai Hírek kiadója jelenleg a Kontext-Kommunikáció Kft., melynek tulajdonosa Szarka Szabolcs és Járomi Zsuzsanna; alapító tagja pedig Dódity Gabriella, kispesti Fidesz-tag, aki 2011-ben főtanácsadóként kapott jutalmat a Fővárosi Önkormányzattól, jelenleg a XIX. kerületi önkormányzat tulajdonosi bizottságának (korábban a Városüzemeltetési és Közbiztonsági Bizottságának) külsős tagja, 2013-tól pedig a Fővárosi Önkormányzat és Belváros-Lipótváros között kötött parkolási együttműködés figyelemmel kísérésére – az érintettek által – létrehozott Ellenőrző Munkacsoport egyik fővárosi tagja György István fideszes főpolgármester-helyettessel együtt.

A kerületi tévé üzemeltetését 2011-ig az újsághoz hasonlóan az önkormányzat tulajdonában lévő Kőbányai Média és Kulturális Kht., később Kőbányai Média és Kulturális Nonprofit Kft. végezte évi 9 millió forint körüli összegért, akkor azonban átstrukturálódott a rendszer. 2011-ben 4,2 millió, 2012-ben majd’ 7 millió forintért az ATV Zrt. készítette a Kőbányai Regionális Híradót, műsorszolgáltatásra pedig a Centrum Televízió Kft.-vel szerződött az önkormányzat 2011-ben 14,7 millió, 2012-ben 25,8 millió forintért. A Centrum Televízió Kft. tulajdonosa Szilágyi Szilárd és a Whitehall’s Kft.-n keresztül Hajbáné Nagy Judit.

2011-ben 1,7 millió, 2012-ben 2,8 millió forintot fizetett az önkormányzat rádióműsorok készítéséért a Rákosmente Rádió és Műsorszolgáltató Kft.-nek, amely a Süllős & Süllős Vendéglátó Kft.-n (korábban bt) keresztül az azóta elhunyt id. Süllős Gyula, valamint Süllős Gyuláné, és ifj. Süllős Gyula tulajdonában volt és van ma is. A Süllős-család egyébként közétkeztetési nagypályás.

Helyi médiában való hirdetésért először 2010-ben fizetett Kőbánya: 650 ezer forintot a Kőbányai Hírmondóban való megjelenésért az Infogo Kft.-nek. A havonta tízezer színes példányban megjelenő újság neve 2011-ben visszaváltozott Kőbánya.info-ra, a kerület pedig már 3 millióért vásárolt benne hirdetést, ahogy 2012-ben is. Az Infogo javarészt Csiba Grácia, valamint Dankó József és Dankó Györgyi tulajdonában áll. Dankó József neve a Kőbányai Fidesz Szervezet helyi online lapjában, a 2010 nyara óta élőhalottnak tűnő, Otthonunk Kőbánya nevezetű „polgári közéleti magazin”-ban több cikknél is szerzőként szerepel.

A kerület részletes válasza letölthető innen.

XI. kerület (polgármester 2006-2010 között Molnár Gyula, MSZP-SZDSZ, 2010-től Dr. Hoffmann Tamás, FIDESZ-KDNP): Nem válaszolt.

XII. kerület (polgármester 2006-2012 között Pokorni Zoltán, FIDESZ-KDNP): A kéthetente megjelenő Hegyvidék című újságra vonatkozóan 2006-ban 14,8 millió, 2007-ben 13,7 millió, 2008-ban 39,7 millió, 2009-ben 95 millió, 2010-ben 67,6 millió, 2011-ben 41 millió, 2012-ben 62,9 millió forint támogatást fizetett az önkormányzat a Hegyvidék Lapkiadónak. Az újság főszerkesztője 2007 óta dr. Schillinger Erzsébet, aki 1998-tól a Miniszterelnöki Hivatal, 2000-től pedig a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtófőnökeként dolgozott.

A Hegyvidék TV-t üzemeltető Hegyvidék Média Kft. részére az önkormányzat kerületi kábeltelevíziós közműsor szolgáltatás, filmek és műsorok készítése, valamint műsorarchiválás címén 2008-ban 11,7 millió, 2009-ben 28,8 millió, 2010-ben 34,4 millió, 2011-ben 30,6 millió, 2012-ben pedig 32,5 millió forintot fizetett ki. A cég neve megtévesztő: nem a hegyvidéki önkormányzat tulajdonában van. Jelenlegi tulajdonosa Maurer Viktória, 2012 májusáig azonban társa volt Kasza Zsolt, Lakatos Brigitta, Wehner Krisztina, és Kósa Gábor, a XII.kerületi önkormányzat által alapított Budapest Hegyvidék Közrendvédelmi Közalapítvány kuratóriumának tagja is.

Hirdetéseket a Vitézy Tamás tulajdonában lévő Helyi Témában adott fel az önkormányzat: 2008-ban 5 millió, 2009-ben 10 millió, 2010-ben 11,3 millió, 2011-ben 3,2, 2012-ben 3,4 millió forintért.

A kerület részletes válasza letölthető innen.

XIII. kerület (polgármester 2006-2012 között Dr. Tóth József, MSZP): Az önkormányzat minden évben 12 millió forinttal támogatta az Angyalföldi Média Közalapítványt a helyi lakosság közszolgálati tájékoztatása, az önkormányzat működéséről, terveiről, televízió- és rádióműsorok, valamint rendszeres időszaki kiadványok készítéséhez való hozzájárulásként.  A közalapítvány kuratóriumának elnöke hosszú évek óta Kéri József, aki 22 évig volt az Akkumulátor- és Szárazelemgyár vezérigazgatója; tagjai Kanász József, Tekse Lajos, Ignácz Zsuzsanna, és Dóka László.

A 67 ezer példányban megjelenő Hírnök című önkormányzati lap kiadását a kezdetektől (nem a focista) Machos Ferenc és neje tulajdonában lévő, a helyi csatornát, a TV13-at is üzemeltető Sprint Kft. végezte. 2006-ban 49 millió, 2007-ben 49,5 millió, 2008-ban 54,8 millió, 2009-ben 53,4 millió, 2010-ben 60,2 millió, 2011-ben és 2012-ben pedig 56,9 millió forintot fizetett nekik az önkormányzat a kerületi lap megjelentetéséért. 2010-ben a cég a Hírnök megjelentetésén felül kiadott egy meg nem nevezett XIII.kerületi kiadványt is 4,4 millióért, egy másikat a 2006-2010 közötti évekről 4,3 millióért, egy harmadik “Látta-e már a XIII. kerületet éjjel?” címűt 735 ezerért, és ötezer darab jövő évi kártyanaptárt közel 100 ezer forintért. (2011-ben a naptárakat már az előző évben alakult, Németh László és neje tulajdonában lévő Pr-Eszti-Zs Viza Kft. készítette el szintén 100 ezer forintért.)  Az 1990-ben alakult Sprintnek saját bevallása szerint sokáig egyik legnagyobb megrendelője volt  a Magyar Hivatalos Közlönykiadó, s azon keresztül valamennyi minisztérium. 20 évig végezték számos ágazati közlöny kiadványszerkesztését. Ők végezték a Hatályos Jogszabályok Gyűjteményének előállítását, valamint folyamatosan kisegítették a Magyar Közlöny részleget is. A Sprint 1995 óta a XIII. kerületi lap kiadója, és még három önkormányzattal van hasonló üzleti kapcsolata, de ezek egyike Belváros-Lipótváros 2005-ben megszűnt újsága.

A Kalauz című, évente megjelenő kiadványban való megjelenésért 2006-ban és 2007-ben is 120-120 ezer forintot fizetett a kerület, 2009-től kezdve pedig a helyi Kalauz megjelentetésért fizetnek ugyanennyit, illetve pár ezer forinttal többet a Molnár Éva és lánya, Lóth Katalin, valamint fia, Lóth Balázs rendező tulajdonában lévő Kalauz Info Bt.-nek.

Hirdetésekért csak a Vitézy Tamás tulajdonában lévő Helyi Théma Lapkiadó Kft.-nek fizetett az önkormányzat: 2009-ben 5,6 millió, 2010-ben 8,5 millió, 2011-ben 6,5 millió, 2012-ben 3,4 millió forintot.

A kerület részletes válasza letölthető innen.

XIV. kerület (polgármester 2006-2010 között Dr. Weinek Leonárd, MSZP-SZDSZ, 2010-től Dr. Papcsák Ferenc, FIDESZ-KDNP): Zugló először a korábbi, sajtótermék-vásárlásokkal kapcsolatos adatigénylésre írt válaszát küldte el, majd mikor felhívtuk figyelmét, hogy most másról van szó, akkor annyit közölt, hogy a Zuglói Lapok grafika és nyomdaköltsége 3 millió forint+ÁFA havonta, valamint „Az Önkormányzat nem támogat és nem is tart fenn magántulajdonban lévő sajtóorgánumokat”, ezért bepereltük Zuglót a médiaköltéses adatokért. A tárgyaláson alkut kötöttünk az önkormányzat jogi képviselőjével, aki azt ígérte, hogy hamarosan elküldik az általunk igényelt adatokat, ez azonban még mindig nem történt meg.

A kerület részletes válasza letölthető innen.

XV. kerület (polgármester 2006-2010 között Hajdu László, MSZP; 2010-től László Tamás, FIDESZ-KDNP): Az önkormányzat tájékoztatása szerint 2006.01.01. és 2011.02.28. között működött a Városházi Napló című újság, melynek működtetésén a hivatalon belüli pár fős csapat dolgozott, bizonyos munkafeladatokra pedig – meg nem nevezett – külső partnerekkel szerződtek. 2011.03.01. és 2012.12.31. között a jelenleg is működő Életképek című közéleti lapot adták ki, ennek működtetésén a 2011.02.16-án alakult, kerületi tulajdonú XV. kerület – Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Kommunikációs és Szolgáltató Kh. N. Kft., későbbi nevén XV. Média Kommunikációs és Szolgáltató Kh. N. Kft. dolgozott., és bizonyos feladatokra szintén – meg nem nevezett – külső partnerekkel szerződtek.

A kerületi televíziót 2006-tól 2011.május 27-ig egy meg nem nevezett vállalkozóval működtette az önkormányzat, 2011 szeptemberétől a feladatot átvette a kerületi médiacég.

Az újságok újságok és a tévé fenntartására 2006.01.01-2012.12.31. között az önkormányzat 437.054.102 forintot költött összesen, nem részletezve az összeg évenkénti megoszlását. Annyit árultak csak el, hogy ebben a 437 millióban benne van  a XV. Média Kommunikációs és Szolgáltató Kh. N. Kft.-nek 2011-ben nyújtott 55 milliós, és 2012-ben adott 74,5 milliós finanszírozása, amelyből a cég az általános működtetését, valamint az újság és a televízió működtetését is fedezte.

A XV. Média Kommunikációs és Szolgáltató Kh. N. Kft. ügyvezetője 2011. februári megalakulásától 2012. március végéig Alexa Károly közíró volt, aki korábban tanított az ELTE-n és a Pázmány Péter Egyetemen, szerkesztette a Mozgó Világot és a Hitelt, 1993-tól 1996-ig vezette a Magyar Távirati Irodát, 2009-es megszűnéséig főszerkesztője volt a Vas megyei önkormányzat által 2006-ban létrehozott Vasmegye című lapnak, 2004 ősze óta főszerkesztője az Életünk című folyóiratnak, és 2007 januárja óta a Magyar Hírlap szerzője.

A XV. Média Kommunikációs és Szolgáltató Kh. N. Kft. következő ügyvezetőjének, Holló Szilvia Andreának felmentéséről az önkormányzat 2013.március 27-i testületi ülésén tárgyaltak. A polgármester az egykori MDF-es és kisgazda politikust, az Echo Tv műsorvezetőjét, 2011-től Csomós Miklós főpolgármester-helyettes kulturális főtanácsadóját, a XV. Média felügyelőbizottságának elnökévé idén februárban zárt ülésen megválasztott Liebmann Katalint szerette volna kinevezni Holló helyére. Ennek érdekében, saját belső ellenzéke miatt még alkut – felügyelőbizottsági tagságot a támogató szavazatukért cserébe – is ajánlott az MSZP-s elődje által alapított civil szervezetnek, az egyesület azonban visszautasította az egyezséget.

Az önkormányzat külső cégekkel nem kötött hirdetési szerződéseket.

A kerület részletes válasza letölthető innen.

XVI. kerület (polgármester 2006-2012 között Kovács Péter, FIDESZ-MDF-MIÉP-VP/FIDESZ-KDNP): Nem válaszolt.

XVII. kerület (polgármester 2006-2012 között Riz Levente, FIDESZ-KDNP): Az évente huszonegy alkalommal 38 ezer példányban megjelenő Hírhozó című újságra 2006-ban 19 millió, 2007-ben 28,5 millió, 2008-ban 27 millió, 2009-ben 24,6 millió, 2010-ben 24,4 millió, 2011-ben 19 millió, 2012-ben pedig 19,7 millió forintot költött az önkormányzat. 2006-ban a kiadást az önkormányzat megbízásából a Slenker Gyula többségi tulajdonában lévő Alcyone Kft. gondozta, 2007-től napjainkig a lap kiadását a Patriot Bt. végzi. A Patriot beltagja Bozsoky Tamás, a lap 2007-es művészeti vezetője, a Magyar Nemzet 2008 februárjában elhunyt vezető tördelőszerkesztője volt. Halála után a cégben helyét Varga Orsolya vette át, aki 2007-től az újság olvasószerkesztőjeként dolgozott, majd 2009-től, Torkos Matild, a Magyar Nemzet publicistájának távozása után lett főszerkesztője a kerületi lapnak, és az ma is.

A 2010 júliusában elindult Rákosmente TV-re 2010-ben 1,3 millió, 2011-ben 11,4 millió, 2012-ben 15,3 millió forintot költött a kerület. A csatorna üzemeltetője a RákosmenteTV Kft., melynek alapítója neve ellenére nem az önkormányzat, hanem Bárt Balázs PR-szakember és Balogh Tamás Róbert voltak, Bárth azonban 2011 elején kiszállt az üzletből.

A Rákosmente Rádióra 2006-ban 3,2 millió, 2007-ben 1 millió forintot költött a kerület, a további években egy fillért sem bevallásuk szerint. A rádió tulajdonosa a közétkeztetési főprofilú Süllős-család, igaz nem a rádió honlapján kapcsolatként és üzemeltetőként kiírt Rádió 17 Kft.-n keresztül – ennek bejegyzési kérelmét 2001-ben elutasították -, hanem a Rákosmente Rádió és Műsorszolgáltató Kft.-n át.

Hirdetésekre az önkormányzat a saját lapjában 2010-ben 75 ezer, 2012-ben 215 ezer forintot költött, a Helyi Thémában 2009-ben 3 milliót, 2010-ben pedig 677 ezret. A havonta 44 ezer példányban megjelenő Tizenhetedik című újság és online változatában való megjelenésért fizetett a legtöbbet az önkormányzat: 2007-ben még csak 180 ezer, 2008-ban 2,3 millió, 2009-ben 7 millió, 2010-ben 9 millió, 2011-ben 8,3 millió, 2012-ben 11,7 millió forintot. A lap kiadója a dr. Horváth József és felesége tulajdonában lévő Leander Tájékoztatási Tanácsadó és PR. Iroda Bt., melyet több helyi fideszes és KDNP-s képviselő lakossági tájékoztatás címén 300 ezer forinttal támogatott a választókerületi céltartalékból. 2011 első három negyedévében 4,2 millió forintot kapott így a saját bevallása szerint a pártoktól egyforma távolságot tartó Leander, amelynek támogatása mellett kiálltak a képviselők (már 2010-ben is), az önkormányzati tulajdonú Hírhozó pedig be is számolt erről.

A kerület részletes válasza letölthető innen.

XVIII. kerület (polgármester 2006-2010 között Dr. Mester László, MSZP; 2010-től Ughy Attila, FIDESZ-KDNP): Nem küldték el az igényelt adatokat, csupán néhány, digitálisan rendelkezésükre álló szerződést. Ezekből az derül ki, hogy az önkormányzat a kéthetente 44 ezer példányban megjelenő Városkép című kerületi lap kiadására, és az önkormányzati honlap online hírek rovatának hírszerkesztési feladatainak ellátására 2010 januárjától 2014. december végéig a Várospress Magyarország Kft.-vel szerződött, 2010-re 4,5 millió forint + ÁFA értékben. Az új kerületvezetés 2011. november 18-i ülésen azonnal hatállyal felmondta ezt a szerződést, ezután a cég végelszámolással megszűnt. Tulajdonosai a washingtoni bejegyzésű Rododendron International Llc. és 2009-ig Réz Gábor, az MSZP felsőoktatási tagozatának elnöke, és Kocsis László voltak.

2011 elején az önkormányzati honlap üzemeltetésére havi 290 ezer forintért a Molnár Attila és dr. Tőkei Enikő tulajdonában lévő Key Management Kft.-vel szerződött az önkormányzat.

A Szilágyi Szilárd és a Whitehall’s Kft.-n keresztül Hajbáné Nagy Judit volt sanghaji kulturális szakdiplomata tulajdonában lévő Centrum Televízió Kft.-vel 2011 májusában írta alá az önkormányzat a műsorszolgáltatási szerződést, melynek értelmében havi 150 ezer Ft + ÁFA-t fizetnek a cégnek az „Önkormányzati 10 perc” című műsor elkészítésért és heti sugárzásáért.

2012-ben a Vitézy Tamás tulajdonában lévő Helyi Thémával kötöttek 12 megjelenésre vonatkozó hirdetési szerződést, alkalmanként 81.280 forintért.

A kerület részletes válasza letölthető innen.

XIX. kerület (polgármester 2006-2012 között Gajda Péter, MSZP-SZDSZ): A kéthetente 27.500 példányban megjelenő Kispest újságot 2011 februárjában takarékossági és ökológiai szempontok miatt megszüntette a képviselőtestület. A lap kiadója a Gonzo Média Szolgáltató Kft. volt, melynek tulajdonosa Szilágyi Szilárd és Szilágyi Zoltán, valamint Hajbáné Nagy Judit volt sanghaji kulturális szakdiplomata. 2006-ban 7,9 millió, 2007-ben 8,1 millió, 2008-ban 9,4 millió, 2009-ben 11,5 millió, 2010-ben 12,7 millió, 2011-ben pedig 2,8 millió forintot fizetett az önkormányzat a cégnek.

A TV Kispest üzemeltetési feladatait 2005.január elseje óta folyamatosan a Whitehalls Consulting Kft. végzi, 2006-ban 20,7 millió, 2007-ben 21 millió, 2008-ban 21,4 millió, 2009-ben 23,6 millió, 2010-ben 23 millió, 2011-ben 21,5 millió, 2012-ben 18,3 millió forintot fizetett ki nekik az önkormányzat ezért a munkáért. A Centrum Tv-ben résztulajdonos cég Hajbáné Nagy Judit birtokában van.

A kispest.info internetes portál üzemeltetésére 2012-ben a Kontext-Kommunikáció Kft.-vel szerződött az önkormányzat 4,8 millió forintért. A Kontext-Kommunikáció Kft. tulajdonosa Szarka Szabolcs és Járomi Zsuzsanna; alapító tagja pedig Dódity Gabriella, kispesti Fidesz-tag, aki 2011-ben főtanácsadóként kapott jutalmat a Fővárosi Önkormányzattól, jelenleg a XIX. kerületi önkormányzat tulajdonosi bizottságának (korábban a Városüzemeltetési és Közbiztonsági Bizottságának) külsős tagja, 2013-tól pedig a Fővárosi Önkormányzat és Belváros-Lipótváros között kötött parkolási együttműködés figyelemmel kísérésére – az érintettek által – létrehozott Ellenőrző Munkacsoport egyik fővárosi tagja György István fideszes főpolgármester-helyettessel együtt.

Hirdetésekért a Vitézy Tamás tulajdonában lévő Helyi Thémának fizetett legtöbbet az önkormányzat: 2010-ben 4,9 millió, 2011-ben 4,7 millió, 2012-ben 8,4 millió forintot.

A kerület részletes válasza letölthető innen.

XX. kerület (polgármester 2006-2012 között Szabados Ákos, MSZP): Az önkormányzat elmondása szerint 2006-2012 között nem költött helyi sajtóorgánumok fenntartására, támogatására, és velük kötött hirdetési szerződésekre sem, mert a helyi lapokban ingyen hirdethetnek. Szolgáltatásokra azonban több céggel is szerződtek.

A TV 20 Kft. részére a Kerületi Magazin közszolgálati műsorszámainak készítéséért, a képviselőtestületi ülések közvetítéséért, valamint az önkormányzati felhívások képújságban való közzétételéért 2006-ban 19,2 millió, 2007-ben 34,2 millió, 2008-ban 36,3 millió, 2009-ben 18 millió, 2010-ben 20 millió forintot; 2011-ben közszolgálati műsorgyártásért, Pesterzsébet honlapjához és a Pesterzsébet Újság megjelenéséhez kapcsolódó feladatokért 13,9 millió, 2012-ben pedig 11,5 millió forintot fizetett ki az önkormányzat, amely egyébként a cég tulajdonosa. A képviselő-testület 2012 márciusában döntött a TV 20 megszüntetéséről, a Kft. végelszámolása nemrég fejeződött be. A TV 20 ügyvezetője 1998 óta Sarkadi Béla volt, a felügyelőbizottságában pedig 2008-2010 között Sándor Zsigmond (FIDESZ-KDNP), Albert Antal (FIDESZ), Szedlacsek Ferenc, Pesterzsébet mecénása; 2010-től pedig Tóth Károly (FIDESZ), Kisjuhász József (FIDESZ), és Nagy László Simonné ült.

A kerület lapjához, a Pesterzsébet című újsághoz kapcsolódóan több, oldalszámtól függő darabonkénti árat közölt a kerület, így az összesítésünk nem teljeskörű. A lap szerkesztője Julius Athina újságíró, tervezését és nyomdai előkészítését az Online Lapcsoport Kft. végzi, nyomtatását a Pannon Lapok Társasága, terjesztését a Feibra Kft.

2010. március 1-től 2011. február 28-ig havi 500 ezer forint +ÁFA értékben szerződött az önkormányzat a kerülettel foglalkozó (interneten nem fellelhető) „Önkormányzati percek” című műsorszám elkészítésére és műsorra tűzésére a Centrum Televízó Kft.-vel, melynek tulajdonosa Szilágyi Szilárd és a Whitehall’s Kft.-n keresztül Hajbáné Nagy Judit volt sanghaji kulturális szakdiplomata.

A kerület részletes válasza letölthető innen.

XXI. kerület (polgármester 2006-2010 között Tóth Mihály/MSZP, 2010-től Németh Szilárd/FIDESZ-KDNP): Az 1993 óta működő, 2011. december 31-én megszűnt Csepp TV-t üzemeltető Csepp TV Kft.-nek 2006-tól 2009-ig évi 124-124 millió, 2010-ben 107,5, 2011-ben 69,5 millió forint támogatást nyújtott az önkormányzat. A cég neve 2012-ben Csepeli Városkép Kft.-re változott, de az ügyvezető igazgató maradt Vida István, aki a személyi garancia a korrektségre” Németh Szilárd polgármester szerint, holott 2008-ban még törvénysértő adatgyűjtéssel vádolta Vidát.

2006-tól a Csepp TV Kft. gyakorolta a hetente 35 ezer példányban megjelenő Csepel újság kiadói jogát is. Ám 2010.október 12-én az új képviselőtestület rögtön az alakuló ülésén a nehéz gazdasági helyzetre hivatkozva megszüntette a lapot, amely három nappal később jelent meg utoljára (főszerkesztője, Bárány Tibor fél évvel később saját online lapot indított).

2010. december 10-én aztán kijött az önkormányzat új kiadványa, a Csepeli Hírmondó, amely eleinte havonta, 2012-től pedig kéthetente jelenik meg, 32 ezer példányban, a Csepp TV Kft. majd a Csepeli Városkép Kft. kiadásában.

A helyi médiacég felügyelőbizottságának korábban Demeter Levente, dr. Markó Ferenc, dr. Markó József, Sárközi Tivadar Antalné, Bővíz Lászlóné,  Kratzl Béláné csepeli díszpolgár, Bólyáki Attila, és Istenes László volt a tagja, 2012 júliusa óta pedig a 2011 elején megválasztott Budai László mellett dr. Sheuer Gyula és Samna Gábor, a csepeli önkormányzat kabinetfőnöke foglal helyet a testületben.

Az önkormányzat tájékoztatása szerint a támogatásokon felül a helyi médiában történő
hirdetésért külön összeget nem fizetett, csupán néhány PR-megjelenés kapcsán kötött szerződés adatait küldték el. 2006-ban 3,4 millió, 2007-ben 5 millió, 2008-ban 350 ezer, 2009-ben 320 ezer, 2010-ben 1,5 millió, 2011-ben 1,1 millió, 2012-ben pedig 7,2 millió forintot fizettek ilyen feladatokért a Csepp TV/ Csepeli Városkép Kft.-nek.

A kerület részletes válasza letölthető innen.

XXII. kerület (polgármester 2006-2012 között Szabolcs Attila, FIDESZ-KDNP-NF-JOBBIK/FIDESZ-KDNP): A kéthetente megjelenő Városházi Híradó szerkesztését és a vele kapcsolatos nyomdai feladatokat eleinte a Sprint Kft. végezte, 2006-ban (az önkormányzat által megküldött másfél éves árból átlagot számolva) 34,4 millió, 2007-ben 29,3 millió forintért. 2008-ban már csak írták és szerkesztették az újságot, 5,9 millióért; a nyomtatást a Ringier Kiadó Kft. végezte 9,5 millió forintért.  Az 1990-ben alakult Sprint a kezdetektől Machos Ferenc és neje tulajdonában van, saját bevallása szerint sokáig egyik legnagyobb megrendelője volt  a Magyar Hivatalos Közlönykiadó, s azon keresztül valamennyi minisztérium. 20 évig végezték számos ágazati közlöny kiadványszerkesztését. Ők végezték a Hatályos Jogszabályok Gyűjteményének előállítását, valamint folyamatosan kisegítették a Magyar Közlöny részleget is.

2008-ban az újság főszerkesztője B. Walkó György, a Duna Televízió Híradójának korábbi főszerkesztője volt, akinek megbízását a képviselőtestület 2011. június 30-i dátummal vonta vissza. Utódául a képviselőtestület Haraszti Gyulát választotta, aki 2000-től a Magyar Nemzet munkatársa, és 2007-től a Lánchíd Rádió szerkesztő-műsorvezetője. Haraszti munkájáért 2011.július 1. és 2012. december 31. között összesen 14,2 millió forintot kapott, vagyis átlagosan 788 ezret havonta. Ebben a másfél évben a Gáspár Ferenc író és felesége tulajdonában lévő Coldwell Könyvek Bt.-nek is fizetett az önkormányzat a Városházi Híradó szerkesztőségi munkáiért, 1,76 millió forintot.

(Frissítés, 2013. május 31.: A cikk megjelenése után megkeresett minket Haraszti Gyula, aki elmondta, hogy a Városházi Híradó szerkesztéséért 320.000 forint + ÁFA fizetést kap 2011 júniusa óta. Ezen kívül lapszámonként fizetnek részére 150.000 forint + ÁFA összeget a lap előállításának költségeire, ebből fizet ő egy fotóst, egy korrektort, egy grafikust és négy újságírót. Utóbbiak cikkenként részesülnek változó mértékű honoráriumban. Ezt a pénzt a munkatársaktól kapott számlák másolatának mellékelése után fizetik ki rajta keresztül a lap előállításában közreműködő alkalmazottaknak. Állítása szerint tehát az önkormányzat adatszolgáltatásával ellentétben nem kap a munkájáért 788 ezret havonta, csupán 400 ezret, ennek bizonyítására a XXII.kerülettel  2011.06.21-én kötött megbízási szerződését is elküldte nekünk.)

2009-ben 4,6 millió forintot fizetett az önkormányzat a Kowawa Egészségügyi és Szolgáltató Bt.-nek a Városházi Híradó újságcikkei/fényképfelvételei elkészítésért, 2010-ben pedig a Városházi Híradó 70%-os tartalmának biztosításáért 4,5 milliót. A Kowawa Bt. beltagja 2000-es megalakulása óta Walkó Csaba énekes, a Compact Disco frontembere, állandó kültagja pedig édesanyja, dr. Konkoly-Thege Edit.

A Városházi Híradó szerkesztőségi munkáiért 2009-ben és 2010.január 1-től 2011.július 1-ig is 2,1 millió forintot fizetett az önkormányzat a GrafiTop Bt.-nek, melynek 2000-es megalapítása óta beltagja Kőszegi Róbert, kültagja pedig 2009-ig a Sprint Kft.-tulajdonos Machos Ferencné volt, azóta pedig Kőszegi Krisztina. Kőszegi Róbert, Machos Ferenc, és Machos „Fecó” is a BlueDogs együttes tagja.

Az Archimedia Kft. által üzemeltetett Promontor TV-nek támogatás címszó alatt 2008-ban 10 millió, 2009-ben 11 millió, 2010-ben 17,5 millió, 2011-ben 25,5 millió, 2012-ben 22,5 millió forintot fizetett Budafok-Tétény. Az 1997-ben alakult Archimédia tulajdonosai Bakonyi Viktor borász és Dóra Anikó furulyatanár.

Az önkormányzat honlapjának üzemeltetéséért, fejlesztésért, karbantartásáért Papp Tibor Zoltán 2011. január 1. és 2012. december 31. között 7,56 millió forintot kapott. Ahogy egy KiMitTud-os adatigénylésből kiderül, Pappot 2012-ben 250 ezer + ÁFA havidíjért bízta meg Budafok-Tétény a feladatokkal.

A Bartók Lakótelepi és Tétényi Kábeltelevíziós Kulturális Egyesület részére 2006-ban és még valamikor 1-1 millió forint támogatást fizetett ki az önkormányzat, a Csillaghang Rádió részére pedig 2007-ben 200 ezer forintot.

Hirdetésekről nem számolt be az önkormányzat.

A kerület részletes válasza letölthető innen.

XXIII. kerület (polgármester 2006-2012 között Geiger Ferenc, Civil Egyesület):  A Soroksári Hírlaphoz kapcsolódóan az önkormányzatnak 2006-ban 10,4 millió, 2007-ben 8,2 millió, 2008-ban 8,9 millió, 2009-ben 7,8 millió, 2010-ben 10,1 millió, 2011-ben 8,2 millió, 2012-ben pedig 9 millió forint kiadása volt.  Az újság felelős szerkesztője szerkesztője Julius Athina újságíró, tervezését és nyomdai előkészítését az Online Lapcsoport Kft. végzi, nyomtatását a Pannon Lapok Társasága.

A körzeti műsorokat sugárzó Centrum Televízió Kft. műsorszolgáltatásához az önkormányzat 2011-ben 7,5 millió, 2012-ben 22 millió forint támogatással járult hozzá szerződés szerint. Ezen kívül „Helyi audió-vizuális műsorszolgáltatásért” 2011 második félévében 11,25 millió, 2012-ben pedig összesen 24,6 millió forintot fizettek ki a Centrum Kft.-nek. A Centrum Televízió Kft. tulajdonosa Szilágyi Szilárd és a Whitehall’s Kft.-n keresztül Hajbáné Nagy Judit volt sanghaji kulturális szakdiplomata.

Hirdetésekre elmondása szerint nem költött az önkormányzat.

A kerület részletes válasza letölthető innen.

Az összes kerület által szolgáltatott adatok összesítését innen letöltheti (XLS)

Erdélyi Katalin

A cégadatokat az Opten szolgáltatta.

2013. május 29. Beküldte: atlatszo 0 hozzászólás

* * *

EU-támogatások doktorjelölteknek: Jedlik és Wekerle forognak a sírjukban

Fiatal tudósoknak szánt rendkívül bőkezű - az Európai Unió által támogatott - ösztöndíjat hirdetett meg nemrégiben a Wekerle Sándorról elnevezett, azóta Közigazgatási és Igazságügyi Hivatallá átkeresztelt kormányzati alapkezelő: a Jedlik Ányos doktorjelölti ösztöndíjat. A pályázatokat több hónapos csúszással bírálták el, a nyertes pályázók listáját csak egy közérdekű adatigénylés nyomán tették közzé, az értékelések semmitmondóak voltak, és a támogatott társadalomtudósok aránya messze alatta maradt a kiírás által ígértnek.

2012 májusában a kormány felügyelete alatt működő Wekerle Sándor Alapkezelő pályázati felhívást tett közzé. A Jedlik Ányosról elnevezett doktorjelölti ösztöndíj tudományos közegben szokatlanul magas, egy éven keresztül folyósított havi nettó 200 ezer forintos támogatást ígért a nyertes kandidátusoknak. Az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló projekt keretében 34 pályázatot kívántak díjazni, összesen 84 millió forintos értékben. Ekkora összegnél teljesen érthető, hogy nagyon alapos pályázati dokumentációt vártak el: a sikeres pályázathoz legalább 11 dokumentumot kellett feltölteni a pályázat informatikai rendszerébe, a pályázati útmutató 16 oldalas volt. (Azóta Közigazgatási és Igazságügyi Hivatallá nevezték át a Wekerle Alapkezelőt, az EMMI Emberi Erőforrás Támogatáskezelője pedig a Nemzeti Közigazgatási Intézet utódszervezete, Balog Zoltán miniszter ezen keresztül felügyeli a Hivatal működését.)

Ebben az Alapkezelő a következőket ígérte:

  1. „A kuratórium döntése alapján az Alapkezelő összeállítja a támogatottak listáját, és azt a honlapján nyilvánosságra hozza.”
  2. „A pályázók támogatásáról a kuratórium dönt, várhatóan 2012 augusztusában.”
  3. „A pályázat értékelésével kapcsolatos dokumentumokat a pályázó az informatikai rendszeren keresztül megtekintheti, az értékelők és döntéshozók személyiségi jogait figyelembe véve.”
  4. Noha „az elbírálásnál előnyben részesülnek a műszaki és a természettudományok, a matematika és az élettudományok területéről érkező pályázatok”, a „kiemelt tudományterületek támogatási aránya a többihez képest: 60-40%”.  Tehát garantálták, hogy a díjazottak 40%-a társadalomtudományi, humántudományi terület kutatója lesz.

Nos, az eredményeket figyelembe véve négyből egy ígéret teljesült, de az is csak jókora késéssel és a mi ráhatásunkkal. Eredetileg a pályázati döntés (december 7) után nem közölték a támogatottak listáját, email-ben való kifejezett érdeklődésünk ellenére sem. Majd január harmadikán közérdekű adatigényléssel éltünk ez ügyben, amire viszont az igénylést követő második munkanapon közzétették a nyertesek listáját: a honlapon látható, hogy január 7-én töltötték fel a listát, a decemberi döntés után egy hónappal.

Ez tehát az egyetlen – legalább utólag, jogi kényszer hatására – betartott ígéret. Azonban az a tény, hogy az augusztusra ígért döntést december 7-én hozták meg (akkor értesítették a pályázókat, így e sorok íróit is) a második ígéret kudarcát mutatja. A 3 hónapos elbírálási időszakból így 7 hónap lett. A csúszás már önmagában komolytalanná tette a pályázatot, hisz az értékelésben hangsúlyos szerepet kapó vállalásokat a 2012 augusztus-2013 augusztusi időszakra kellett a pályázónak megtennie. A kései döntés miatt csak 2013 januárjától indulhatott volna a folyósítási időszak, ezért a 2014 januárjáig tartó ösztöndíjas 12 hónapból 5 eleve ismeretlen lehetett a döntéshozók számára, hisz a pályázók csak 2013 augusztusáig készítettek kutatási tervet. Ráadásul a terv első négy hónapja (2012 08-12.) pusztán a halasztás miatt aktualitását vesztette.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a döntés időpontjáról érdeklődve mindig csak 1 havi csúszásról beszéltek a pályázat programirodájában, a magukban bízó pályázókat folyamatosan abban a hitben tartva, hogy heteken belül a nyakukba szakadhat havi nettó 200ezer forint. Ilyen mértékű határidő-túllépés tudomásunk szerint magyar és nemzetközi gyakorlatban is példátlan.

Harmadszor, a döntésről való tájékoztatás, a döntés indoklása, a pályázatok értékelésének módja egyenesen felháborító. A következő egyen-értékelést adták a vesztes pályázóknak:

„Pályázata az alábbi indokkal került elutasításra: A Magyary Zoltán Kuratórium a szakértői vélemények figyelembe vételével a beadott pályázatokat rangsorolta, s a rangsor alapján az Ön pályázatát nem támogatta.”

E sorok írói is a vesztes pályázók közé tartoznak, ezért egyikük részletes értékelést kérő megkereséssel élt a kapcsolattartók felé. A következő választ kapta részletesebb indoklásul:

„Tisztelt Pályázó! Kérésére, tájékoztatásul közöljük pályázatának szakértői értékelését: „A pályázó jó kutató és tudós, oktatási és kutatási tevékenysége egyaránt színvonalas, ám erre a pályázatra nem készített kidolgozott kutatási tervet. Nem eléggé világos a téma összehasonlító elemzésének lehetséges felépítése. Nem várható olyan önálló kutatási eredmény, mely ennek a támogatásnak köszönhetné megvalósulását.„ Üdvözlettel, Projektiroda”

Az értékelésből az sem derül ki, hogy milyen tudományterületre vonatkozik az adott pályázat, ahhoz képest meg egészen semmitmondó és tartalmatlan (érdemes összevetni a bullshit-generátorral), hogy a pályázati útmutatóból 2 oldal csak a pályázat pontrendszerével foglalkozik, egy nagyon részletes pontszámítást közöltek, több tucat részpontszámmal, a kiírásban még értékelő dokumentumokról és 2 szakértő által adott pontszámokról beszéltek.

Tehát nem önmagában az értékelés hiánya az, amit felháborítónak tartunk, hanem az óriási ellentmondást a között, amit az Alapkezelő elvárt a pályázóktól a pályázati útmutatóban és aközött, amit nyújtott az „értékelésben”. Még egészen komoly külföldi ösztöndíjaknál is előfordul, hogy a pályáztató bizottság idő- és erőforráshiánya miatt (és hogy elejét vegyék a reklamálásoknak) nem adnak részletes értékelést. Akkor viszont már szerencsésebb lett volna legalább őszintén megmondani az elején, hogy nem tudnak bővebb értékelést adni, és utólag nem nevezni a fenti 4 sort „értékelés”-nek.

Végül, a negyedik ígéretet sem tartották be: a nyertesek listáját böngészve látható, hogy a 35 győztes pályázatból 30 a természet- és műszaki tudományokhoz tartozik, jóindulattal is csak 5 sorolható humántudományi, társadalomtudományi területre, pedig a 40%-os vállalás szerint 14-nek kellett volna annak lennie.

„A pénzek elosztása igényesebb, törvényesebb, átláthatóbb… teljes mértékben korrupciómentes módon kell, hogy történjen, mi nem a Nokiás-dobozos rendszer mellett tettük le a voksot… Az Alapítvány 30-70 milliárd felett diszponál.” – mondta Dr Hidas János, az Alapkezelő, majd a KIH elnöke. Nagyon reméljük, hogy a többi az EU által finanszírozott támogatást nem így osztja szét a kormány. Mindenesetre megnyugtató, hogy az Elnök Úr szorosan rajta tartja kezét az intézményen, azt például minden dolgozójáról tudja, hogy igényelt-e Alaptörvényt.

Róna Dániel – Oross Dániel 

(Mindkét szerző politológus, doktorjelölt. Címlapkép: innen.)

 

2013. január 8. Beküldte: atlatszo 7 hozzászólás

* * *

UD Zrt. vs AH: Itt a kártérítési egyezség

265,740,000 forintot fizet az állam négy egyenlő részletben a 2008-ban bűncselekményekkel hírbe hozott biztonsági cégnek – derült ki a Kimittud közadatigénylő portálon keresztül indított közérdekű adatigénylésünk nyomán. Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) megküldte számunkra az UD Vagyonvédelmi Zrt. (UD) és a titkosszolgálat között a Fővárosi Törvényszék előtt zajlott személyiségi jogi perben kötött egyezségi megállapodást.

Az UD 2010 februárjában indított mintegy másfél milliárd forintos kártérítési pert a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és a magyar állam ellen. A felperes arra hivatkozott, hogy az elsőrendű alperes NBH 2008. szeptemberében, Laborc Sándor főigazgató feljelentése nyomán házkutatást tartott a cég székházában, ahol különböző adattároló eszközöket és iratokat foglalt le. Az azóta már megszűnt büntetőügy akkor számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény vétsége és más bűncselekmények miatt zajlott. Azzal összefüggésben a cég szerint egy folyamatos lejárató kampány folyt ellenük, amelynek során a társaság tevékenységével, megbízásával, üzleti partnereivel kapcsolatosan ellenőrizhetetlen és valótlan információk kerültek nyilvánosságra.

Az UD Zrt. szerint az NBH és a magyar állam olyan közléseket tett, amelyek alkalmasak voltak a cég társadalmi értékelésének hátrányos befolyásolására, ezért a jogsértés megállapításán túl megfelelő elégtételre, valamint 1.771.094.000 forint vagyoni kártérítés egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket. Ezen túlmenően a cég két vezetője, Tóth János és Horváth József személyiségi jogi pereket indított, napi- és hetilapok, valamint kiadók, illetve Laborc Sándor volt NBH-főigazgató, Szilvásy György volt titokminiszter és Dávid Ibolya, az MDF akkori elnöke ellen.

2012. áprilisában a felek megegyeztek az UD Zrt. által a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és a magyar állam ellen indított személyiségi jogi perben, amelyben csaknem 1,8 milliárd forintos vagyoni kártérítést követelt a felperes – az egyezséget, illetve annak pontos tartalmát azonban mindeddig nem hozták nyilvánosságra. Az atlatszo.hu ezért közérdekű adatigényléssel fordult a Kimittud közadatigénylő portálon keresztül az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz: azt kértük hogy küldjék meg számunkra perben kötött egyezséget.

Az adatigénylést az Alkotmányvédelmi Hivatal időben teljesítette: a megkapott egyezségből kiderül, hogy az UD összesen 265,740,000 forint kártérítést kap négy egyenlő, 66,435,000 forintos részletben, 2013. október 30. napjáig. Az egyezségben azt is vállalták a felek, hogy a tényét és tartalmát üzleti titokként kezelik, és a sajtónyilvánosságot mellőzik az ügyben. Mivel azonban az Alkotmányvédelmi Hivatal közpénzekkel gazdálkodik, az információszabadságról szóló törvény értelmében ez a megállapodás is nyilvános, ezért közzétesszük azt.

Az UD Vagyonvédelmi Zrt. és az Alkotmányvédelmi Hivatal megállapodása innen letölthető (PDF)

(Címlapkép: innen.)

 

2012. december 4. Beküldte: atlatszo 2 hozzászólás

* * *

KiMitTud: “Az információszabadság a szabad véleménynyilvánítás előfeltétele”

Jogászok, újságírók és szakértők mesélnek videónkban a közérdekű adatigénylések fontosságáról, szerepéről és arról, hogy miért alapvető egy demokráciában tudni, mire mennyit és miért költenek Kedves Vezetőink. Akik megszólalnak: Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért volt adatvédelmi és információszabadság programvezetője, Ferencz Gábor (zero), a Vastagbőr blog szerzője, Reszkető Petra közgazdász, a Budapest Intézet ügyvezetője, Bodoky Tamás, az atlatszo.hu főszerkesztője, Gáli Csaba alkotmányjogász, az atlatszo.hu ügyvéde, és Léderer Sándor a K-Monitor vezetője. Készítette Halász Áron és Madarász Csaba.

2012. november 14. Beküldte: atlatszo 0 hozzászólás

* * *

KiMitTud: bennfentes adatigénylésekkel bombázzák az adatvédelmi hatóságot

A KiMitTud közadatigénylő-rendszer elindulása óta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 10 igénylést kapott, egyebek mellett a 2011-ben megtagadott közérdekű adatigénylésekkel, a NAIH-emlékéremmel, és Péterfalvi Attila szolgálati autójával kapcsolatban. A hatóság mindig időben válaszolt, az adatigénylők viszont több ízben is keresetlen szavakkal kommentálták a válaszokat. A KiMitTud nem személyeskedésre való.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság részére az első közadatigénylést az atlatszo.hu küldte augusztus végén, ebben a közérdekű adatot kezelő szervek által 2011-ben elutasított adatigénylések számát, valamint a rendelkezésre álló években a megtagadott adatigénylések számát kérdeztük a Hatóságtól. Részletes válaszukban elküldték az 1995-2008 közötti időszakban az adatvédelmi biztos által a Magyar Köztársaság Országgyűlésének benyújtott éves beszámolók internetes elérési útvonalát (linkjeit), ezen beszámolóknak az elutasított kérelmekre vonatkozó fejezetei tartalmazzák az általunk kért információkat. Mivel a 2009-es és a 2010-es évekről készült beszámolók nem tartalmaznak a korábbiakhoz hasonló összesített adatokat, azokról és a 2011-es évről a Hatóság által készített összesítő táblázatot kaptunk.

A NAIH-elnök professzori címe

Csikós Attila szeptember 26-án azt kérdezte a NAIH-tól, hogy annak vezetője, Péterfalvi Attila milyen tudományos fokozattal rendelkezik, illetőleg melyik egyetemen rendelkezik habilitációval, illetve ha ezekről nincs szó, milyen felhatalmazással használja a „professzor” címet a névjegykártyáján. Péterfalvi Attila válaszlevelében közölte, hogy a „professzor” tudományos címet (angolul helyesen: „university full professor” vagy „Univ. Prof”) nem használja, arra nincs is jogosultsága. Ugyanakkor önéletrajza angol fordításában, valamint a névjegykártyája angol oldalán valóban szerepel az „Associate Professor”, a „Honorary Professor”, a „Guest Professor” cím, illetve a „Prof.” rövidítés. Elmondása szerint ezeknél a címeknél (sőt, számos európai országban még akár az általános iskolában tanító tanároknál is) a megfelelő angol fordítás a „professor”, amihez nem szükséges tudományos fokozat. Péterfalvi ezután részletesen, 1986-tól kezdődően ismertette oktatási tevékenységét.

Ugyancsak Csikós Attila nyújtotta be azt a közadatigénylést, amelyben arról érdeklődött a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól, hogy Péterfalvi Attila szolgálati autója milyen jogcímen és milyen ellenértékért került a NAIH tulajdonába vagy használatába, mivel az igénylő szerint tudomására jutott, hogy a NAIH elnöke a korábban az általa adatvédelmi biztosként beszereztetett BMW személygépkocsit használja, viszont a NAIH nem az adatvédelmi ombudsman jogutódja. Válaszában Péterfalvi Attila ismertette, hogy ebben az esetben az új vagyonkezelő a régi helyébe lépett, vagyis szerződéses jogutódlásról van szó, amelyre – mivel mindkettő központi költségvetési szerv – térítésmentesen került sor. Az elnök közölte azt is, hogy a 7 éves személygépkocsi kilométeróra-állása a szerződés szerint 177.430 km.

Csikós Attila ezután az adatigénylés kiegészítéseként kikérte az összes olyan vagyontárgy listáját, amely a szolgálati autóhoz hasonlóan szerződéses jogutódlással került a NAIH tulajdonába/birtokába/használatába. Válaszként megkapta az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és a NAIH közötti, ingóságok vagyonkezelői jogának átruházásáról szóló megállapodás módosítását, melyből kiderül, hogy az átruházott ingóságok átadás-átvételkori bruttó  nyilvántartási értéke 87.581.710 Ft (nettó 5.786.358 Ft); valamint annak mellékletét, az átruházott vagyontárgyak öt és fél oldalas listáját, amelyen viszont semmilyen gépkocsi, a fent említett – az újabb válasz szerint 204.105 km-t futott – BMW sem szerepel.

NAIH emlékérem

Szél-Kovács Mária az “Információszabadság Napja” alkalmából alapított és átadott ezüst emlékérem költségei, és a díjazottak kiválasztása iránt érdeklődött a NAIH-tól, emellett tájékoztatást kért arról, ha a díjazott által képviselt cég bármilyen szerződéses viszonyba került a Hatósággal vagy annak vezető tisztségviselőivel. Péterfalvi Attila válaszában közölte, hogy az ezüst érem kiszámlázott, előállítási ára: 14.000 Ft + Áfa, az oklevél és éremtartó mappa ára pedig 3.200 Ft + Áfa, és a „díjjal együtt természetesen nem járt pénzjutalom.” Összehasonlításképp elmondta, hogy emlékei szerint a Dr. Jóri András volt adatvédelmi biztos által az Információszabadság Napjára szervezett esemény költségei 2011-ben elérték az 1.800.000 forintot, amiből a résztvevők szállásköltsége kb. 70.000 forintot, a catering szolgáltatások több, mint 800.000 forintot tettek ki. Tájékoztatta az igénylőt, hogy a díjazott kiválasztása megfelel a NAIH 19/2012. sz. szabályzatában foglalt eljárási rendnek. A kiegészítő kérdésekre Péterfalvi azt válaszolta, hogy a Hatóság nem áll szerződéses kapcsolatban a díjazottal, a vezető tisztségviselők szerződéses kapcsolatairól pedig a Hatóság nem vezet nyilvántartást.

Kersánszky Valéria azért nyújtotta be közadatigénylését a NAIH-hoz, hogy megtudja, a Hatóságnak mely ügyvédekkel, milyen tárgyban és milyen összegre van szerződésük. Kérte továbbá az ügyvédekkel kötött szerződések másolatát, és a kiválasztásukra vonatkozó dokumentumokat is. Válaszában Szabó Endre Győző elnökhelyettes mellékelte a Dr. Dudás Gábor Ügyvédi Irodával kötött, négy konkrét ügyre vonatkozó megbízási szerződéseket, melyeket Dudás Gábor megbízási díj nélkül, bíróság által megítélt ügyvédi munkadíjért vállalt. Szabó Endre Győző ismertette, hogy az eljáró ügyvéd személyét „örökölte” az előző adatvédelmi biztostól, és mivel a kolléga tudását és tapasztalatát nagyra értékeli, nem tartotta szükségesnek egy új jogi képviselő kiválasztását. Azt is közölte, hogy a csatolt megbízási szerződés alapján 2012.01.02. – 2012.12.31. között havi bruttó 150.000 Ft-ot fizet a NAIH az ügyvéd részére, ez a csatolmány azonban lemaradt.

Kersánszky Valéria a kapott tájékoztatással elégedetlenül az összes ügyvédi szerződés csatolását kérte viszontválaszában. Péterfalvi Attila válaszához mellékelte a Dudás Gáborral 2012.01.02-án kötött megbízási szerződést, melynek értelmében a megbízott adatvédelmi peres ügyekkel kapcsolatban stratégiai és jogi tanácsadást nyújt a megbízó NAIH-nak, valamint jogi véleményt mond annak szerződéseiről, havi bruttó 150.000 forintért. Péterfalvi mellékelte a Jutasi és Társai Ügyvédi Irodával 2012.09.03-án kötött ügyvédi meghatalmazást is, amelynek értelmében az iroda képviseli a NAIH-ot a dr. Jóri András felperes által személyiségi jog megsértésének megállapítása iránt indított, a Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban lévő eljárásban. A meghatalmazáson összeg nem szerepel. Kersánszky Valéria újabb kérdéssel fordult ezzel kapcsolatban a NAIH-hoz, melyre ezen cikk megírásáig még nem válaszolt a Hatóság.

Tudományos Tanácsadó Testület

Csikós Attila október elsején a NAIH újonnan alapított Tudományos Tanácsadó Testülete miatt nyújtott be közadatigénylést: tájékoztatást kért a testületi tagoknak a NAIH által juttatott és juttatni kívánt tiszteletdíjról, a tagok végzettségéről és tudományos fokozatáról, valamint megküldésre kérte a tagok által az utóbbi három évben, angol és magyar nyelven írt adatvédelmi tárgyú tudományos publikációk listáját. Péterfalvi Attila válaszában elmondta, hogy „a tagok semmilyen tiszteletdíjban, költségtérítésben stb. nem részesülnek”. Ismertette, hogy a testület tagjai Imre Miklós, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorhelyettese, Könyves Tóth Pál címzetes főiskolai docens, Szuhaj Mihály, az Informatika a Látássérültekért alapítvány elnöke, Kiss József adatvédelmi szakértő, Balogh Zsolt György, a Pécsi Tudományegyetem dékánhelyettese, és Hajdú József professzor, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető tanára.

Péterfalvi arról is tájékoztatta az adatigénylőt, hogy a tagok nem pályázat, hanem az ő felkérése alapján vesznek részt ebben a társadalmi munkában, ezért nem látja szükségesnek a tagok önéletrajzát vagy publikációs listáját bekérni. Végezetül arra bíztatta az adatigénylőt, hogy „ha úgy gondolja, hogy tudása és tapasztalatai a nevezett személyekéhez mérhetők”, akkor végzettségének és tudományos fokozatának megjelölésével, valamint az utóbbi három évben, angol és magyar nyelven írt adatvédelmi tárgyú tudományos publikációjának listájának bemutatásával jelentkezzen nála, és „kérje felvételét a neves szakemberekből álló grémiumba”.

Szabó Norbert a NAIH valamennyi munkatársának nevét, beosztását, email-címét, telefonszámát, és a foglalkoztató osztály megjelölését kérte adatigénylésében. Péterfalvi Attila válaszlevelében táblázatba foglalva küldte el a kért adatokat a Hatóság 47 munkatársáról.

Hogyan moderáljuk az igénylésekhez kapcsolódó hozzászólásokat?

A KiMitTud oldalain megjelenő hozzászólások elsődleges célja az kell legyen, hogy segítséget nyújtsanak ahhoz, hogy mások is hozzáférhessenek a kért információkhoz, illetve felhívják az igénylők figyelmét arra, hogy hol kérhetnek segítséget. Fenntartjuk a jogot minden más jellegű megjegyzés eltávolítására. Ez azt is jelenti, hogy az oldalon például a politikai vita vagy az adatigénylésre kapott válasz kiértékelése sem megengedett. A hozzászólásban azonban megadhatja annak a fórumnak, blognak a címét, amely oldalon az adatigényről vitázni vagy annak értelmezéséről olvasni lehet. Tovább a KiMitTud súgójára.

László Mátyás az adatvédelmi nyilvántartással kapcsolatos statisztikai adatokat kért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól. Szabó Endre Győző válaszából kiderül, hogy az adatvédelmi nyilvántartásba 2012. január 1. óta 7.214 kérelem érkezett, a NAIH októbertől képes a 8 napos ügyintézési határidőt tartani a nyilvántartásba vételi határozatok esetében, a korábbi időszakból csak részadat áll rendelkezésre, mely szerint legalább 1.077 kérelem ügyében történt 8 napon belül határozathozatal. Az elnökhelyettes azt is leírta, hogy 2012. október 31-ig bezárólag 7.780 határozatot hozott a Hatóság, 2012. január 1-e előtti és utána kérelmek ügyében összesen. Tájékoztatott arról is, hogy az adatvédelmi nyilvántartásba vételért a kötelező adatkezelés nyilvántartásba vétele kivételével a miniszteri rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, viszont „Az igazgatási szolgáltatási díj mértékéről szóló miniszteri rendeletet még nem alkották meg, ezért az adatvédelmi nyilvántartásba vételért jelenleg nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni.”

NAIH-01

Bachmann Péter a NAIH-elnök szolgálati autójának egyedi rendszámával kapcsolatosan kérdezte meg annak költségeit, valamint indokoltságát. Szabó Endre Győző válaszlevelében arról tájékoztatta az adatigénylőt, hogy az állami szervekhez köthető egyedi rendszám használata az állami szervek jelentős részénél a nyilvánosságot szolgáló gyakorlat. Elmondta, hogy a korábban OBH kezdetű rendszámmal rendelkező hivatali gépkocsi rendszámát dr. Jóri András adatvédelmi biztos cseréltette le nem egyedi rendszámra, holott az egyedi értéket képviselt, és a nyilvánosság ügyét szolgálta a hivatali gépkocsik azonosíthatóságával. A Hatóság ezen rendszám helyett igényelte a NAIH-01 egyedi rendszámot, amelyért a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának fizetett közlekedési igazgatási eljárási díj címén 435.000 forintot. Mivel a rendszám-igénylés költsége egy szintén költségvetési szervnél bevételként jelentkezett, az a központi költségvetés szintjén nem eredményezett többletkiadást, ezért az állampolgárokra nem rótt többlet terhet Szabó Endre Győző tájékoztatása szerint.

A tizedik közadatadatigénylést a NAIH alkalmazottaira vonatkozó információkat kérve múlt kedden nyújtotta be szintén Csikós Attila, a Hatóság eddigi gyakorlatát alapul véve vélhetően erre is hamarosan megérkezik a válasz.

Moderációs alapelveink

A fentieket összegezve elmondható, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a hozzá intézett közadatigényléseket mindig a törvény által megszabott 15 napos határidőn belül válaszolta meg, és a viszontválaszban érkező kiegészítő kérdésekre is minden esetben reagált, bár az igénylők nem minden esetben voltak elégedettek a kapott válaszokkal. (Ehhez képest például a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) megátalkodottan titkolja közérdekű adatait, ezért kénytelenek voltunk beperelni.)

Sajnos azonban a NAIH-tól adatigénylőkről nem ilyen pozitív a kép: többször is keresetlen szavakkal és személyeskedő stílusban kommentálták a KiMitTud-portálon a Hatóság válaszát, rosszabb esetben szubjektív véleményüknek a NAIH-nak írt udvariatlan hangvételű viszontválaszukban is hangot adtak. Ezért szeretnénk felhívni a tisztelt adatigénylők figyelmét, hogy a KiMitTud-ot a közérdekű adatok igénylésének egyszerűsítése érdekében hoztuk létre, nem pedig az adatgazdákról alkotott egyéni vélemények közzétételére. Kérünk mindenkit, hogy moderációs elveink figyelembe vételével használja a KiMitTud-ot, tiszteletben tartva annak célját, és az általunk belefektetett munkát.

>>> Tovább a NAIH összes adatigénylésére

Erdélyi Katalin

(Fotó: innen, és innen.)

 

2012. november 6. Beküldte: atlatszo 0 hozzászólás

* * *

Megátalkodottan titkolja közérdekű adatait az MTVA – megint bepereltük

Rossz adatgazdának minősül a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA). Az állami cég rendre megtagadja a közérdekű adatigénylésekre történő válaszadást, akár postán kapja az adatigényléseket az atlatszo.hu-tól, akár emailben, a KiMitTud közadatigénylő portálon keresztül, az adóforintjaik felhasználása miatt aggódó állampolgároktól.

14:3 – ez az állás jelenleg az MTVA kezelésében lévő, eltitkolt, illetve nyilvánosságra hozott közérdekű adatok között. Hónapok óta nem válaszol ugyanis a közpénzből gazdálkodó MTVA azokra a kérdésekre, amiket szerkesztőségünk, illetve olvasóink küldtek el nekik a Kimittud közadatigénylő portálon keresztül. Az adatigénylések által érintett témák egyebek mellett showműsorokra, sorozatokra, szerződésekre és a közmédia arculatváltására is kiterjednek. A tízmilliárdokkal gazdálkodó állami intézmény jellemzően ignorálja a törvényben meghatározott 15 napos válaszadási határidőt, vagy üzleti titokra hivatkozva tagadja meg a válaszadást. A mindössze három nyert meccsből kettőben bírósági úton, adatigényléses perrel, egyben pedig a Magyarleaks kiszivárogtató szolgáltatás segítségével sikerült választ kapni a kérdéseinkre, önként, saját magától semmit nem hozott nyilvánosságra az MTVA.

Marslakók, Maradj talpon, Fábry, Pesty és a többiek

Augusztus 14-én öt, közérdekű adat megismerésére irányuló bírósági keresetet adtunk be az MTVA ellen elmaradt válaszadás miatt. Ebből egy a Marslakók című sorozattal összefüggésben kötött valamennyi nyomtatott, köztéri és elektronikus reklámszerződés és teljesítésigazolásának megismerésére irányult. A nagy port felvert sorozat olvasóinkat is foglalkoztatja, október elején a Kimittudon is felmerült egy ezt firtató kérdés. A sorozat megjelenése előtt egyébként már adtunk be adatigénylést a tévé Jáksó László cégével kötött szerződéseinek megismerésére, de akkor sem kaptunk választ. A sorozat gyártásáról szóló szerződéshez és mellékleteihez végül a MagyarLeaks kiszivárogtató szolgáltatásunkon keresztül jutottunk hozzá. Október elején viszont újabb keresetet voltunk kénytelenek benyújtani, ebben a Marslakók Produkciós Kft. számára kifizetett és még kifizetni kívánt tételek listáját kértük a jogcím és az összeg megjelölésével, valamint a közös finanszírozású koprodukciós sorozat gyártására irányuló, a Marslakók Produkciós Kft.-vel 2011. augusztus 24-én kötött szerződés megszüntetéséről szóló szerződést is szeretnénk megkapni.

Az öt augusztusi kereset között kitértünk még a Maradj Talpon, a Magyarország Szeretlek!, A dal – Eurovíziós Dalfesztivál, a Fábry és az On the Spot című műsorok előállítására, illetőleg a közvetítési jog megszerzésére vonatkozó szerződések, és az esetleges szerződésmódosítások megismerésére is. Egy olvasónk június elején a Kimittudon beküldött, régen lejárt adatigénylése azt firtatja, hogy mennyibe került az adófizetőknek Pesty László rasszista felhangokkal vádolt, Cigány-magyar együttélés című dokumentumfilmjének elkészítése és márciusi műsorra tűzése.

Korábban írtuk az MTVA-ról

Itt a 2011-es szerződések listája, perelünk a Marslakók miatt

216 millióért rendeltek Kálomistától tévésorozatot

Simicska-közeli cégeknél hirdet a közmédia

Betiltaná a peranyag közlését és az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz fordult az MTVA

Az RTL-vezérig érnek az Apokalipszis-ügy szálai

A Fidesz-közeli cégekkel kötött szerződések is titkosak

Jogi osztályunk augusztusi bírósági keresetei között az állami intézménynek állami tulajdonú, és Fidesz-közeli cégekkel kötött szerződéseiről is szó van. Ezekben a Művészetek Palotája Korlátolt Felelősségű Társaság, a Show & Game Produkciós Korlátolt Felelősségű Társaság, illetve a HUNG-ISTER Filmprodukció Zártkörűen Működő Részvénytársaság között fennálló vagy 2011. január 1-je és az adatigénylés beérkezése között teljesített szerződéseket, illetve az esetleges szerződésmódosításokat kértük ki.

A Show&Game Kft. régóta gyárt műsorokat a köztévének, ők készítik egyebek mellett a Maradj Talpon! vetélkedőt, a Csináljuk a fesztivált és gyártottak Bagi Nacsa show-t is, de tőlük rendelték meg A dal – Eurovíziós Dalfesztivál és a Mindentudás Egyeteme 2.0 című műsorokat is. A Show&Game tulajdonosa, Závodszky Zoltán volt az MTVA vezérigazgató-helyettese 2011. áprilisáig, ahonnan visszament műsorgyártó cégéhez. Őt az a Fazekas Csaba vette fel, aki a HUNG-ISTER Zrt.-től került az MTVA vezérigazgatói posztjára, de 2011. februárjában lemondott, hogy újra korábbi cégét erősítse.  A HUNG- ISTER Zrt. szerződései azért is érdekesek, mert a cég 50 százalékos tulajdonosa a Simicska Lajos érdekeltsébébe tartozó B-Reklám Kft., – a politikaközeli szálakkal gazdagon átszőtt műsorkészítő cégről korábbi gyűjtésünkből tudhat meg többet.

Amint arról a sajtóból télen értesülni lehetett, a Várhegyi Attila korábbi szolnoki fideszes polgármester és államtitkár cége, a Prestige Media Kft. segíti az MTVA kommunikációját. Sajnos a közmédiát finanszírozó állami intézmény az erről szóló szerződéseket is titkolja. Mi most perre megyünk az MTVA és Várhegyi cége között 2011. január 1-je és az adatigénylés beérkezéséig megkötött szerződésekért, az e szerződésekkel összefüggésben kiállított teljesítés-igazolásokért, a Prestige Média által az MTVA részére megküldött elektronikus, illetve írásbeli anyagokért is. Kerestünk része még az MTVA és a Prestige Média között kötött szerződéskötést megelőzően a Prestige Média által tett ajánlat, és a szerződés tárgyában más kommunikációs ügynökségekhez küldött ajánlatkérő levelek és a beérkezett ajánlatok.

Bírósági kereseteink az üzleti titokra hivatkozva visszautasított igénylések közül kiterjednek továbbá a közszolgálati médiaszolgáltatók műsorterjesztésére vonatkozó valamennyi fennálló szerződésre, valamint a közszolgálati médiaszolgáltatók műsorterjesztésére irányuló, 2007. január 1-je és az adatigénylés beérkezése között kötött szerződésekre és szerződésmódosításokra. Szeretnénk továbbá megismerni azon gazdálkodó szervezetek listáját, amelyek az MTVA tulajdonában vannak, és azoknak a gazdálkodó szervezeteknek listáját is, amelyekben a tulajdonosi jogokat az MTVA gyakorolja. Az MTVA-leánycégekben dolgozó vezető tisztségviselők nevét, munkabérét, a számukra szerződés alapján kifizethető esetleges prémiumokat, béren kívüli vagy egyéb juttatások mértékét is szeretnénk nyilvánosságra hozni.

A Kimittud közadatigénylő portálon június óta hiába várja a választ egy olvasónk az olimpiai közvetítésekről az MTVA és a KREA-Trend Kft között létrejött szerződésekről. Augusztus elején járt le a közmédia arculatváltását firtató adatigénylés is – az MTVA odáig merészkedett megátalkodottságában,  hogy feltehetően a közadatigénylésre használt emailcímét is megváltoztatta, így ez a levél visszapattant onnan.

Van még tovább is

Jelenleg két még le nem járt határidejű adatigénylés várja az MTVA válaszát a Kimittud rendszeren belül. Amennyiben a mozifilmforgalmazási üzletág költségeit és a szponzorációkat firtató kérdésekre sem érkezik válasz, azokért is perelni fogunk. Úgy gondoljuk ugyanis, hogy az állampolgároknak törvény adta joguk, hogy megismerjék mire és hogyan költik adóforintjaikat, és egy tízmilliárdokkal gazdálkodó állami intézmény sem vonhatja ki magát ilyen mértékben az elszámoltathatóság alól, levegőnek nézve az érdeklődőket.

A perek során nem számítunk sok jóra az MTVA részéről: amikor tavaly a Kunigunda utcai székház és gyártóbázis megvásárlásával összefüggő szerződésért pereltünk, az MTVA az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz fordult a szerződés titkosítása érdekében, és azt is megpróbálta elérni, hogy a bíróság tiltsa meg nekünk a peranyag közlését. De végül azt a pert is megnyertük, és a székházszerződés azóta nyilvános.

>>> Ön is kérdezne valamit az MTVA-tól? Használja KiMitTud közadatigénylő szolgáltatásunkat.

>>> Az MTVA által eltitkolt közadatokkal rendelkezik? Küldje be, mi közzétesszük.

Halász Áron

(Címlakép: innen.)

2012. október 26. Beküldte: atlatszo 0 hozzászólás

* * *

Csak a Mandiner, az ÉS és a Népszava nyilatkozott az állami bevételeiről

A Mandiner szeptember közepén úgy döntött, nyilvánosságra hozza mennyi állami hirdetés jelent meg az oldalain 2007 és 2011 között, beleértve a „jogelődöket”, az UFit és a Reakciót is. Ez a coming out adta az apropóját annak, hogy megkeressünk több hazai médiumot, nyilatkozzanak a náluk elköltött állami pénzekről. Úgy gondoltuk, itt az ideje a transzparenciának: mindenki kiterítheti a kártyáit. Azt sejtettük, hogy nem fognak tömegével érkezni a válaszok, de szinte senki nem reagált.

A Mandiner cikkéből kiderült, hogy náluk csak 2011-ben jelent meg valamilyen állami cég, önkormányzat, közalapítvány hirdetése, mindössze  1,5 millió forint értékben – előtte egyik évben sem. A Mandiner egyrészt azzal indokolta az adatok közlését, hogy a KiMitTud közérdekű adatigénylő portálon egy igénylő a Szépművészeti Múzeum lapjának, a Múzeum Café és a Mandiner közötti együttműködés részleteit firtatta. Másrészt azzal, hogy „médiában elköltött közpénzek mindig is foglalkoztatták a közönséget, és magukat a sajtótermékeket is” és szerintük ez az érdeklődés teljesen jogos.

Az atlatszo.hu szerette volna megtudni, hogy hány médiavállalat hajlandó követni a Mandiner példáját és nyilvánosságra hozni hogy mennyi bevétele származik az államtól. A következő lapokat, tévéket, rádiókat és híroldalakat kerestük meg ezzel a kérdéssel:  Magyar Nemzet, Lánchíd Rádió, Hír TV, Népszabadság, Heti Válasz, Index, Demokrata, Echo TV, Class FM, Origo, Magyar Narancs, ATV, Népszava, RTL Klub, tv2, HVG, Élet és Irodalom (ÉS). Többszöri megkeresésünkre mindössze két lap, a Népszava és az ÉS válaszolt. Pedig a Kantar Media felmérései alapján mások is bőven részesülnek az állami cégek által megrendelt reklámok bevételeiből, mostanában főleg jobboldali lapok.

De nézzük, mi a helyzet azokkal, akik válaszoltak nekünk: a Népszavával és az ÉS-sel. A két lap profilja meglehetősen különbözik, és ez a hirdetési bevételeken is meglátszik. A Népszavánál a vizsgált 5 éves időszakban fontos állami cégek és minisztériumok is hirdettek, úgymint a MÁV, a MOL, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Magyar Villamos Művek, a Magyar Energia Hivatal, a Vidékfejlesztési Minisztérium (korábban FVM), az Oktatási Minisztérium, a Paksi Atomerőmű, a Magyar Posta, a Gazdasági és az Oktatási Minisztérium, de a Magyar Fejlesztési Bank is.

A Népszava legnagyobb állami hirdetője a Szerencsejáték Zrt. volt, amely 2007 és 2011 között több mint 579 millió forintot költött el népszavás hirdetésekre. Ugyanakkor 2009-ről 2010-re, vagyis az MSZP-kormány leváltása után, 100 millióval csökkent az erre fordított összeg, míg 2011-ben gyakorlatilag egyetlen egy darab szerencsejátékos hirdetés sem jelent meg a Népszavában. Sőt, a Magyar Postán kívül semmilyen más állami cég vagy hivatal nem hirdetett a lapban tavaly.

Az ÉS-hez jóval kevesebb pénz érkezett be állami tulajdonú intézményektől, azok is főként színházak, múzeumok, kulturális egyesületek, galériák, egyetemek és zenekarok voltak. 2007-ben 2,4 millió forintot költöttek ezek az intézmények az ÉS-nél reklámra, 2009-ben már 4 millió forintot, 2011-ben azonban itt is drasztikusan lecsökkent ez az összeg: 429 ezer forintra.

Szomorú, de valamilyen szempontból érthető az, hogy a többi médium nem kívánja nyilvánosságra hozni az államtól származó bevételeinek nagyságát. Ugyanakkor jogosan lehet-e kritizálni a konkurenciát, ha én magam nem hozom nyilvánosságra, nekem mennyit hoz a konyhára mondjuk a munkahelyvédelmi akcióterv propagálása? Jogosan kritizálja-e a média a kormányzati összefonódásokat, ha az állami reklámköltéseket illetően maga sem törekszik az átláthatóságra?

D. Kovács Ildikó

(Címlapkép: innen.)

 

2012. október 17. Beküldte: atlatszo 6 hozzászólás

* * *

KiMitTud: Már van e-mail címe a NAV-nak

2012 júliusában azt kértük a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV), hogy adjanak meg egy közérdekű adatigénylések fogadására használt e-mail címet. A NAV  Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága Tájékoztatási Főosztálya azonban ugyanarra a nav.gov.hu oldalon található űrlapra irányított minket, ahol eredetileg elküldtük a kérdést, és ahol a kérdéseket csak név, lakcím és adószám, vagy adóazonosító jel megadása révén küldhetik el a felhasználók. Ezzel az eljárással kapcsolatban az Atlatszo.hu jogászai a következő problémákat fogalmazták meg:

1. Álláspontom szerint a formanyomtatvány kötelező használata nem felel meg az  az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdésének. A formanyomtatvány megkövetelése ugyanis a közérdekű adatok igénylésére rendelkezésre álló e-mail címhez képest szükségtelenül és aránytalanul korlátozza az adatigénylés lehetőségeit. A formanyomtatvány levelezőrendszerből nem tölthető ki, és elsősorban nem közérdekű adatok igénylését szolgálja sem szerkezetében, sem a fogadó oldalon. Különösen akadályozza-e a közérdekűadat-igénylések gyors teljesítését, hogy a megadott formanyomtatvány  tárgymezője zárt listát tartalmaz, és a zárt listán nincs közérdekűadat-igénylés lehetősége.

2. A formanyomtatvány a kötelezően megadandó személyes adatok között tartalmazza az e-mail címet, a nevet, az adóazonosító jelet és a lakcímet is. Álláspontom szerint Infotv. 28. § (2) bekezdésére tekintettel az adatigénylés címzettje az adatigénylő személyes adatait csak annyiban kezelheti, amennyiben az az igény teljesítéséhez és a másolatkészítésért megállapított költségtérítés megfizetéséhez szükséges. Álláspontom szerint elektronikus úton benyújtott adatigény esetén a lakcím és az adóazonosító jel semmi esetre sem ilyen adat, és a név is csak akkor, ha az adatigénylés teljesítése költségtérítéshez kötött.

Dr. Péterfalvi Attilától, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökétől a hatóság állásfoglalását kértük az ügyben. A NAIH vizsgálatot folytatott, melynek során Dr. Vida Ildikó, a NAV elnöke közölte, hogy az Atlatszo.hu munkatársa „sajnálatosan tévesen került átirányításra az adózók számára lehetőséget biztosító felületre, ahol teljesen más témában tudott volna információkhoz jutni”.

„A NAV lehetőséget biztosít az Infotv. 28. §-ában foglalt elektronikus igénybenyújtásra. 2012 januárjában létrehoztak és a NAV internetes oldalán (a Közérdekű adatok menüpontban) publikáltak egy központi elektronikus levelezési címet, amelyen az ügyfelek bármilyen kéréssel fordulhatnak a NAV-hoz. A jövőben ezt a címet (nav_kozpont@nav.gov.hu) a közérdekű adat megismerése iránti igényekkel kapcsolatos tájékoztatóban külön is fel fogják tüntetni. Tájékoztatom Önt, hogy ismételten áttanulmányozva a NAV honlapját megállapítható, hogy ez a módosítás időközben átvezetésre került. Tekintettel arra, hogy a vizsgálat folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, a vizsgálatot az Infotv. 53. § (5) bekezdés b) pontja alapján megszüntettem” – áll a NAIH válaszában.

 

2012. október 4. Beküldte: atlatszo 0 hozzászólás

* * *

Szolgáltató állam: A győri aljegyző fenyegetőzik

Egy kimittudos adatigénylésre Csörgits Lajos győri aljegyző minősíthetetlen stílusban válaszolt. Amikor a levele az oldalon nyilvánosságra került, perrel fenyegetve akarta azt eltávolíttatni. Kis magyar információszabadsági abszurd 2012.

A kimittud.atlatszo.hu segítségével Erdélyi Katalin adatigénylést juttatott el a győri polgármesteri hivatalhoz, amelyben arról érdeklődött, az utóbbi években a hivatal milyen újságokat és milyen összegben rendelt meg. A hivatal nevében Csörgits Lajos győri aljegyző válaszolt, aki az igényelt adatok egy részét megküldte ugyan, ezt azonban a mikszáthi világot idéző, kioktató és egyébként jogilag téves megjegyzés kíséretében tette.

Az Ön által hivatkozott Infotv. bárki számára lehetővé teszi a közérdekű adat igénylését szóban, írásban vagy elektronikus úton. A bárki jelentése a Magyar értelmező kéziszótár – hiszen jogszabály nem határozza meg a bárki fogalmát és ez esetben a szavak általános jelentését kell érteni – szerint (második kiadás változatlan utánnyomásának 90. oldali szócikke): bármely személy, azaz jogi kategóriában: bármely természetes vagy jogi személy.
Az Ön által küldött elektronikus levél alapján nem beazonosítható (semmilyen adatot, hiteles elektronikus aláírást stb. nem tartalmaz levele, az email cím sem természetes személyre utal, szemben az aláírással, hiszen .org domain nevet csak szervezet kaphat, Ön pedig nem hivatkozik arra, hogy annak képviseletében járna el), hogy létező személytől, azaz bárkitől származik-e a megkeresés. Így viszont nem értelmezhetők az igénylőre vonatkozó rendelkezései (pl.: megtagadás, teljesítési határidő stb.) az Infotv-nek, ergo késedelembe sem eshet az adatkezelő.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 28. § (2) bekezdése persze egyértelműen rendelkezik arról, hogy az adatigénylő személyes adatai „csak annyiban kezelhetők, amennyiben az az igény teljesítéséhez és a másolatkészítésért megállapított költségtérítés megfizetéséhez szükséges.” Mivel a jelenügyben költségtérítést a hivatal nem állapított meg, az e-mail cím az egyetlen adat, amit megkövetelhetne az aljegyző úr, hiszen az adatigénylés teljesítéséhez csak arra van szükség.

Néhány nappal később immár a kimittud üzemeltetőiként mi kaptunk e-mailt az aljegyzőtől, amiben a válaszának eltávolítását követelte, némi büntetőjogi fenyegetőzéssel megspékelve:

Tisztelt Adatkezelő!

     Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy a
     http://kimittud.atlatszo.hu honlapon közzétett, 2012. szeptember
     26-án kelt válaszlevelemet eltávolítani szíveskedjen.

     2012. szeptember 7-én Erdélyi Katalinként aláírt személytől
     érkezett megkeresés Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri
     Hivatalához. 2012. szeptember 26-án küldött tájékoztató levelemben
     kifejtettem álláspontomat, miszerint az adatigénylés megfelelő
     teljesítése érdekében az igénylő adatainak és az igényelt adatok
     körének pontosítása lenne szükséges. A megkeresésben foglalt
     igénynek megfelelően – jóllehet véleményem szerint törvényi
     feltételek hiánya miatt a megkeresést nem kellett volna teljesíteni
     – sor került adatszolgáltatásra a Polgármesteri Hivatal kezelésében
     meglévő adatok tekintetében.

     A megkeresésben arról nem lettem tájékoztatva arról – törvény vagy
     önkormányzati rendelet pedig nem hatalmazza fel a T. Adatkezelőt -,
     hogy a válaszlevelem teljes terjedelemben, és nemcsak az igényelt
     adatok kerülnek nyilvánosságra. Mivel a levél tartalmaz személyes
     adatot (mint név, beosztás stb.) kérném a válaszlevél
     eltávolítását, tekintettel arra, hogy az egy személyes jellegű
     megkeresésre adott válasznak tekintendő. Maga a levél nem
     tekinthető adatnak: abban közérdekű adatok, személyes adatok és
     olyan információk szerepelnek, amelyek a levéltitok fogalmi körébe
     esnek.

     Személyes adat kezelése pedig – törvényi, illetve önkormányzati
     rendelet rendelkezése hiányában - csak akkor kezelhető, ha ahhoz az
     érintett hozzájárul. (Infotv. 5. § (1) bek. a) pont) Ez a
     hozzájárulás nem történt meg, továbbá az adatkezelés egyéb törvényi
     feltételei sem érvényesülnek, így különösen az Infotv. 4. §-ában
     meghatározott célhoz kötöttség elve. Annál is inkább, mert a
     személyes adat kezelésének megkezdése előtt fennálló tájékoztatási
     kötelezettséget sem kaptam meg. Érintett személyként - mivel nevem
     és beosztásom szerepel a válaszlevélben (függetlenül attól, hogy a
     levelet ki írta) - jogom van ahhoz, hogy az adatok törlését kérjem,
     Önök pedig kötelesek ennek eleget tenni. (Infotv. 14. § c) pont,
     17. § (2) bek. a) és b) pont)

     Levél tartalmának nyilvánosságra hozatala nemcsak adatvédelmi és
     polgári jogi vonatkozásokban vet fel felelősségi kérdéseket, hanem
     a levéltitok büntetőjogi védelemben is részesül. A Btk. 178. § (1)
     bekezdése szerint „aki másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét,
     a tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen
     célból illetéktelen személynek átadja, úgyszintén aki távközlési
     berendezés útján továbbított közleményt kifürkész, ha súlyosabb
     bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és
     pénzbüntetéssel büntetendő.” A Btk. indokolása szerint a levéltitok
     megsértésének tényállása nemcsak a postai úton, hanem az
     elektronikusúton továbbított levélre (e-mail)is kiterjed. A
     nyilvánosságra hozatallal (a honlapon való közzététellel)
     megvalósul a Btk. ezen tényállása, hiszen illetéktelen személyek
     számára válik hozzáférhetővé a levél tartalma. A felelősség
     megállapításához az sem kell, hogy bizonyítást nyerjen, hogy azt a
     levelet bárki is elolvasta, elég annak a bizonyítása, hogy az elvi
     lehetősége ennek fennállt.

     A fentiekre tekintettel kérem, hogy a válaszlevelemet a honlapról
     haladéktalanul eltávolítani szíveskedjen, egyébként jogi úton
     szerzek érvényt a kérelmemnek. Természetesen annak nincsen jogi
     akadálya, hogy az általam közölt közérdekű adatként szolgáltatott
     adatok a honlapon megjelenjenek. Jelen levelem közzétételéhez
     viszont nem járulok hozzá.

     Kérem a fentiek szíves tudomásul vételét!

     Tisztelettel:

     Dr. Csörgits Lajos aljegyző Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri
     Hivatala 9026 Győr, Városház tér 1. Telefon: +36-96-500245 Fax:
     +36-96-500160

Az aljegyző úr figyelmét nyilván elkerülte, hogy az adatigénylés végén automatikusan fel is hívjuk az adatgazdák figyelmét arra, hogy a válaszuk az interneten meg fog jelenni. Vagyis tételesen nem igaz, hogy ne tudta volna előre, levele nyilvánosságra fog kerülni. Ezen túl is, az általa írt levél minden egyes elemében közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatot tartalmaz, hiszen a válaszát aljegyzői minőségében, közhatalmat gyakorló személyként írta. Az ilyen adatok pedig az Infotv. 26. § (2) bekezdése szerint nyilvánosak. A hivatalos levelek küldőit egyébként nyilvánvalóan nem illeti meg a levéltitok védelme. Képzeljük csak el, ha egy postai úton közölt hatósági határozatot nyilvánosságra hozó ügyféllel szemben a hivatal levéltitok megsértése miatt eljárást indítana.

Éppen ezért az aljegyző úr válaszait nem távolítjuk el a honlapról. Ha feljelentést akar tenni vagy perelni akar, ám tegye, állunk elébe. De talán érdemesebb lenne a hozzá forduló polgárokat téves jogi kioktatás helyett partnerként kezelnie. Akkor nem kellene szégyenkeznie a válaszai miatt.

(Illusztráció: innen.)

2012. október 1. Beküldte: atlatszo 1 hozzászólás

* * *

KiMitTud: közép-pesti közügy a Fradi

Két év alatt majd’ százmillió forintot kapott az FTC a közép-pesti önkormányzatoktól. A kerületek szinte kötelességszerűen nyújtottak segítő kezet. A Ferencvárosi TC megsegítése szinte „közép-pesti közügy” lett. Az még érthető, hogy a IX. kerületi önkormányzat juttat a Fradinak és az is megmagyarázható, hogy a X. kerületi helyhatóság is ad a kőbányai Népligetben található FTC-létesítményekre és az itt sportoló kőbányai fiatalkora hivatkozva, a VIII. kerület adakozása már „necces”. Bár kétségtelen, hogy a kerületi lakosok sportolása náluk is kiváló hivatkozási alap. Kőbánya szerepe ugyanakkor azért visszás, mert van több, saját, nagy hagyományokkal rendelkező klubja, amelyeket alig segít.

Kőbánya tehát 2011-ben és 2012-ben összesen 25 millió forintot adott a Fradinak. A kimittud.atlatszo.hu weboldal közvetítésével kért közérdekű adatok megérkeztek a VIII. és a IX. kerületi önkormányzatoktól; nos, nem fukarkodtak. „A Józsefvárosi Önkormányzat 2011. december 20-án együttműködési megállapodást, illetve támogatási szerződést kötött a Ferencvárosi Torna Clubbal, és az FTC Női Kézilabdasport Nonprofit Kft.-vel a józsefvárosi gyermekek rendszeres sportolási lehetőségeinek megteremtése érdekében.” – így szólt a polgármesteri hivatal tájékoztatása. Ez a megállapodás határozatlan időre köttetett. A megállapodás melléklete az úgynevezett támogatási szerződés: az önkormányzat vállalta, hogy 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást adott az FTC-nek, a klubnak ezt 365 napon belül fel kell használnia.

Ami a IX. kerületet illeti: az önkormányzat a klub központi kasszájába és szakosztályi pénztárakhoz is utalt, természetesen kétoldalú megállapodások alapján. 2011-ben az anyaklub 20, az FTC Férfi Torna Kft. 1, az FTC Kosárlabda Alapítvány 5, az FTC Vízilabda Utánpótlás Nonprofit Kft. 1, az FTC Kosárlabda Utánpótlás Nevelés Kft. 5, az FTC Kajak-kenu Utánpótlás Nevelés Kft. 5 milliót, az FTC nőitorna-szakosztály 280 ezer, az FTC Birkózó Kft. 181.250 forintot kapott. 2012-ben az anyaklub 3,5 milliót, az FTC Kosárlabda Utánpótlás Nevelés Kft. 5 milliót, az FTC Kajak-kenu Utánpótlás Nevelés Kft. szintén 5 milliót, az FTC nőitorna-szakosztály 120 ezer forintot kapott.

Összegezve, 2011-ben és 2012-ben: Kőbányától 25 millió, Józsefvárostól 20 millió, Ferencvárostól 51 millió jutott a Fradinak, azaz 96 millió.

Egyébként pedig mindennek összehozása nagy nehézségekbe nem ütközött: mindhárom kerületben fideszes polgármester és többségű képviselő-testület van, Kubatov Gábor Fidesz-pártigazgató az FTC Sportegyesület elnöke, Kovács Róbert kőbányai polgármester a focicsapatot igazgató igazgatótanács tagja, Kocsis Máté józsefvárosi polgármester FTC alelnöke és szintén igazgatótanácsi tag. Mint a legszebb kommunista időkben, amikor a párt befolyása alapjaiban határozta meg egy sportklub működését. Minden szinten…

Raffai Ferenc

(A cikk eredetileg a 10kerkult.hu kőbányai hírportálon jelent meg. Fotó: innen.)

 

2012. szeptember 14. Beküldte: atlatszo 0 hozzászólás

* * *

KiMitTud: óvodai férőhelyhiány Dunaharasztiban

Hiába akart egész napos óvodai ellátást a kislányuknak a helyi óvodában egy dunaharaszti házaspár, az önkormányzat előbb arra hivatkozva utasította el a kérelmet, hogy az édesanya úgyis otthon van a kisebb gyerekkel, majd a helyhiányra hivatkoztak. Így csak fél napos ellátást voltak hajlandók biztosítani, ezért a szülők ombudsmanhoz fordultak, Az atlatszo.hu adatigénylő portálján, a KiMitTud-on benyújtott kérelemből pedig kiderült, hogy az önkormányzat a fél napra felvett gyerekek után is teljes normatívát kap. A lapunk birtokába került levelezés rámutat az óvodai elhelyezés jelenlegi magyarországi helyzetére, továbbá azokra a hiányosságokra, amelyek 2014. január 1-je után fokozottan jelentkezhetnek. Akkortól ugyanis a jelenlegi 5 éves kor helyett már 3 éves kortól kötelező lesz az óvodai beiratkozás, holott már most is helyhiány van az intézményekben.

A négy éves E.-t szülei, Farkas István és felesége, Kriston Anita 2012 tavaszán be akarták íratni a dunaharaszti Mese Óvoda Hétszínvirág Tagóvodájába. A házaspárnak két gyermeke van, a kisebbik lány hat hónapos múlt. Farkasék május 25-én kapták meg a határozatot arról, hogy lányukat csak fél napra vette fel az óvoda. Egész napos ellátást szerettek volna gyermeküknek, ezért június elején fellebbeztek. A fellebbezésben azt írták: amikor jelentkeztek az óvodába, semmilyen tájékoztatást nem kaptak arról, hogy fél napos elhelyezés is létezik. Az óvodavezető a beiratkozáskor arra a kérdésre, hogy milyen kritériumokat vesznek figyelembe a döntéskor, mindössze annyit felelt: az nagyon bonyolult rendszer, nem is részletezné – mesélte újságírónknak az édesapa. A szülők az önkormányzatnak küldött levelükben azt is közölték, hogy tudomásuk van olyan gyerekekről, akik még nem töltötték be a 3. életévüket sem, mégis felvételt nyertek az óvodába. Farkasék úgy gondolták, hogy az októberben 4. születésnapját ünneplő gyerekük életkoránál és fejlettségi szintjénél fogva egész napos ellátás indokolt, és a kisebb testvérrel foglalkozó édesanya nem tudná helyettesíteni az óvodai ellátást.

Kistestvér esetén fél nap jár

Az önkormányzat a fellebbezésre adott válaszában úgy indokolta a döntését, hogy olyan esetekben, amikor az édesanya otthon van a kisebbik testvérrel, a gyerekek csak fél napos elhelyezést nyernek – egész napos elhelyezést azok a gyerekek kaphatnak, ahol mindkét szülő dolgozik. Erről azonban az óvoda szervezeti és működési szabályzatában egy szó sem esik. A család nem elégedett meg a válasszal, ezért újabb levelet írtak az önkormányzatnak. Úgy vélték, hogy a döntés miatt hátrányos helyzetbe kerül a gyerek, csak azért, mert kistestvére van. Újfent megjegyezték azt is, hogy csak abban az utcában, ahol élnek, több olyan esetről is tudnak, ahol a kislánynál fiatalabb gyerekeket úgy vették fel egész napra, hogy az édesanya nem dolgozik. Az édesapa a közoktatási törvényre hivatkozva azt írta, hogy az óvoda felveheti azt a gyereket, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, de csak akkor, ha minden, a körzetben lakóhellyel vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező három éves és annál idősebb gyerek óvodai kérelme teljesíthető. E.-t októberben tölti be a 4. életévét, tehát az apa szerint jogosan elvárható lett volna, hogy felvegyék egész napra. Arra kérték az önkormányzatot, hogy gondolják át a korábbi döntést, ellenkező esetben más fórumokhoz fordulnak. A szülők az atlatszo.hu újságírójának azt is elmondták, hogy a gyerekről a beiratkozáskor az alapadatokon kívül senki nem kérdezett semmit, pedig a kisebb testvért a szülők vitték magukkal babakocsiban, tehát már ott helyben megmondhatták volna, hogy E. csak fél napos ellátást fog kapni.

Minimálisan elvárt együttműködés

Július végén érkezett a válasz a hivataltól – a levél szerint azért ilyen későn, mert az óvoda zárva volt, az intézményvezetővel pedig nem tudta felvenni az önkormányzat a kapcsolatot. Itt már arra hivatkoztak, hogy “kevés férőhely miatt, a korábbi már évek óta jól bevált gyakorlat szerint” vették fel a kislányt fél napra. Nem akarják hátrányos helyzetbe hozni a kislányt, de a jelenleg hatályos törvény csak 5 éves kortól teszi kötelezővé az óvodai ellátást. Amennyiben “a szülők munkáltatói igazolással bizonyítják, hogy dolgoznak, természetesen egész napos ellátást kap a gyermek” írta Szalay László polgármester, de az igazolások ellenőrzésére nincs kapacitásuk. Ha az édesanya egy kisebb testvérrel otthon van és a család szociális helyzete nem kötelezi az óvoda fenntartóját egész napos ellátására, “a férőhelyek szűkössége miatt” fél napos ellátásra van lehetőség. Azt is megemlíti, hogy a legtöbb önkormányzat ilyen esetben automatikusan utasítja vissza a kérelmet férőhelyhiányra hivatkozva. A levél azzal zárul, hogy egy ilyen helyzetben “a minimális együttműködés, amit az önkormányzat a szülőktől elvár, az az, hogy a kisebb testvérrel otthon tartózkodó édesanyák ebéd után hazaviszik óvodás korú gyermekeiket”.

A hatóság is rábólintott

A szülők egy harmadik fellebbezést küldtek az önkormányzatnak július végén, amelyben újfent arra hivatkoztak, hogy előbb az idősebb gyerekekkel kell feltölteni a férőhelyeket, aztán jöhetnek a kisebb, három évesnél fiatalabb gyerekek. Farkasék ekkor már azt is megígérték, hogy amennyiben augusztus 6-ig nem rendeződik a helyzet, az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) fordulnak. A hatóság nem talált okot arra, hogy vizsgálatot indítson. Az indoklás szerint az egyenlő bánásmódról szóló törvény alapján akkor beszélünk közvetlen hátrányos megkülönböztetésről, ha valakit vagy valamilyen csoportot védett tulajdonsága (nem, faj, bőrszín, nemzetiség stb.) miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesítenek, mint más, hasonló helyzetben lévő személyt vagy csoportot. Az EBH akkor indít vizsgálatot, ha a védett tulajdonság miatt van valószínűsített konkrét sérelem. Az EBH szerint az, hogy a gyereknek van egy testvére, nem védett állapot és a gyermekvédelmi törvény alapján a gyerekeknek az életkoruknak megfelelő nappali felügyeletét és ellátását kell megszervezni, akiknek a szülei, nevelői vagy gondozói munkavégzés, betegség vagy egyéb ok miatt nem tudnak a napközbeni ellátásról gondoskodni. Farkasékra ez nem vonatkozik. Az a tény, hogy egy családban két kiskorú gyermek nevelkedik, nem jogosítja fel automatikusan az óvodás korú gyermeket a napközbeni ellátás igénybevételére. Az Oktatási Jogok Biztosa 2004-es és 2005-ös beszámolójában több ilyen és ehhez hasonló döntést közzétett arról, hogy a gyerekek nevelési-oktatási jogai a félnapos óvodai ellátással nem sérülnek – áll az EBH levelében.

A normatíva teljes marad

Farkas István és felesége ezek után sem adták fel, ezért a férfi 2012. augusztus 21-én az atlatszo.hu közérdekű adatigénylő portálján, a KiMitTud-on keresztül újabb levelet küldött az önkormányzatnak. Az igénylésben a 2011. évi óvodai normatív támogatások részletes kimutatását kérte ki, különös tekintettel az egész napos és félnapos ellátásban részesülő gyerekek közötti különbség részletezésére. A válaszból kiderült, hogy a jogalkotó nem tesz különbséget az egész napos és fél napos ellátásban részesülő gyerekek között, vagyis az egy gyerekre jutó normatívát a fél napos ellátást kapó óvodás után is megkapja az önkormányzat. A finanszírozás a beíratott létszám, étkezők esetében pedig tényadatok alapján történik. Az adatigénylés mellett a szülők az EBH-nak is küldtek egy választ. Ebben kifejtették, hogy véleményük szerint – bár a törvényi előírásokkal tisztában vannak – a gyerekük hátrányban részesül amiatt, hogy ha nem lenne kistestvére, akivel az édesanyja otthon van, megkaphatta volna az egész napos ellátást. Ha helyhiánnyal történik az elutasítás, azt elfogadják, de az egész levelezésben a fő kritérium az édesanya otthonléte volt a kistestvérrel, és ezt csak később kezdték el a helyhiánnyal magyarázni. Augusztus 27-én felhívták az önkormányzat oktatásban illetékes munkatársát, hogy az ügyről beszéljenek vele. Ő szabadságon volt, ezért továbbirányították őket az óvodavezetőhöz, aki meglepődött azon, hogy a szülőknek írásba adták, hogy a kérésüket a kisebb testvér és az anya otthonléte miatt utasították vissza és ilyet biztosan nem írt le senki. Az apa bement a polgármester fogadóórájára is, hogy elmondja, felháborítónak tartja az eljárást, de a beszélgetés során sem jutottak előbbre. Farkas István az atlatszo.hu-nak megjegyezte: lánya húsz fős óvodai csoportjában öt olyan gyerek is van, akit fél napra vettek fel, de arról nem tud, hogy más is próbálkozott volna fellebbezéssel.

Szívességet tettek

Az üggyel kapcsolatban megkerestük a dunaharaszti önkormányzatot is. Az említett családnak csak segíteni akartak azzal, hogy legalább fél napos elhelyezést biztosítanak – írták levelükben. Szerintük az anyának így könnyebb, mert “jobban el tudja intézni a délelőtt folyamán ügyes-bajos dolgait”. Álláspontjuk szerint azokat kell leginkább támogatni, akik egyedül nevelik gyereküket, azokat, akiknek munkát kell vállalniuk azért, hogy a hiteleiket fizetni tudják, vagy eltartsák a családjukat. Fontos szempont az a felvételi eljárás során, hogy ha egy anyukának kisebb gyermeke is van, akkor őt hátrébb sorolják. A településen tervezik a bölcsődeépítést, októberben bővül az óvoda, de benyújtottak egy újabb pályázatot is a további bővítésre. Az atlatszo.hu azt is megkérdezte, hogy mi a helyzet az állami normatívával, vagyis hogy fél napra felvett gyerekek után is teljes normatíva jár. A polgármesteri hivatal felháborítónak tartja az ehhez hasonló, visszatérő kérdéseket, “mert azt a látszatot próbálják kelteni, mintha az önkormányzat jogosulatlanul venne fel támogatást”. Ehhez képest – írják – az államtól kapott pénz nagyjából a költségek felére elég, a többit a településnek kell kigazdálkodnia és hozzátennie.

>>> Tovább a KiMitTud közadatigénylő portálra

D. Kovács Ildikó

 

2012. szeptember 12. Beküldte: atlatszo 3 hozzászólás

* * *

KiMitTud-os adatigénylés után tették közzé Orbánék fizetési listáit

A KiMitTud-on indított adatigénylés nyomán tette közzé a Miniszterelnökség előbb a vezetőség, majd az összes dolgozó fizetését. A Femina újságírója, Oroszi Babett július végén az atlatszo.hu közadatigénylő rendszeréből küldött közérdekű adatigénylést Orbán Viktor hivatalának, amelyben a „Miniszterelnökségnél dolgozó vezetők és vezető tisztségviselők neveit, és személyekre lebontva a vezetők, vezető tisztségviselők havi juttatásait”. Ideértve a rendszeres és nem rendszeres juttatásokat, a munkavégzéshez kapcsolódó és saját juttatásokat, a sajátos és szociális jellegű juttatásokat, illetve a költségtérítéseket és hozzájárulásokat. Oroszi cikkének megjelenésével egyidőben a Miniszterelnökség a saját honlapján is nyilvánosságra hozta a vezetőségre vonatkozó információkat, néhány nap múlva pedig a hivatal teljes dolgozói állományára vonatkozó listát. A nyilvánosságra került adatokból kiderül, hogy Orbán Viktor illetménye 1,5 millió forint, míg Semjén Zsolt, a miniszterelnök általános helyettese 1,1 millió forintos fizetést kap. A legalacsonyabb fizetés egy gyakornok besorolású iktatónak jár, 108 ezer forint.

 

2012. augusztus 29. Beküldte: atlatszo 0 hozzászólás

* * *

Az olimpiai lángtól az ingyen kávéig – közadatigénylő weboldalak világszerte

Egyre több országban indulnak be az atlatszo.hu projektjéhez, a KiMitTudhoz hasonló közérdekű adatigénylő oldalak, legutóbb például Csehországban. Az adatigénylők az adott ország kormányzati költségeitől kezdve az orosz gázlobbi tevékenységén át a börtönökben elkövetett szexuális támadások számáig rengeteg témában fordultak a hivatalokhoz kéréseikkel – az atlatszo.hu körképe. 

A legkorábban, 2008-ban a brit WhatDoTheyKnow (Miről tudnak) nevű portál indult el. Jelenleg 5816 adatgazdától igényelhetnek közérdekű információkat az érdeklődők és az elmúlt négy év alatt több mint 126 ezer igénylést küldtek el a rendszeren keresztül, ebből 79 ezer igénylés volt sikeres. Az igénylők többsége helyi egészségüggyel, oktatással vagy szociális ellátással kapcsolatos kérdéseket tett fel a hatóságoknak, de például egy nyugat-somerseti lakos arról érdeklődött, hogy mennyibe került az olimpiai láng körbehordozása a lakhelyén (640 fontba).

FYI vagy For Your Information (Csak, hogy tudd) új-zélandi adatigénylő portál külsőségeiben és belső felépítésében is nagyon hasonlít brit testvérére, hiszen mindkettő a KiMitTud alapjául szolgáló Alaveteli-rendszert használja. Az Alaveteli nyílt forráskodú, az Open Society Institute és a Hivos Foundation támogatásával készült szoftver, amelyet pont azért terveztek, hogy egyszerűbbé tegye a közérdekű adatigénylést nem csak az újságírók és civil aktivisták, de a hétköznapi emberek számára is. Az elküldött adatigénylések és a rájuk érkezett válaszok bárki számára olvashatók az online felületen, így könnyebben elérhetők az információk és átláthatóbbá válik a folyamat. Az FYI 2010 óta működik, de nem olyan aktív, mint a WhatDoTheyKnow. Az elmúlt két évben mindössze 505 adatigénylést bonyolítottak le és 2982 adatgazdának lehet elküldeni az oldalon keresztül a leveleket.

Összehasonlításképpen: a KiMitTud 2012. június 1-jén indult, eddig 191 adatigénylést adtak be és 4307 adatgazdából lehet válogatni. Volt olyan új-zélandi lakos, aki a kismamáknak tartott felvilágosítás állami támogatásáról érdeklődött, de olyan is, aki a börtönben fogvatartottak ellátásának költségére volt kíváncsi, vagy arra, hogy mennyi szexuális támadás történt az új-zélandi fegyintézetekben.

2011 óta már az Európai Unió hivatalaihoz is egyszerűbb benyújtani közérdekűt adatigénylést, hála az AskTheEu (Kérdezd az EU-t)-oldalnak. A honlap négy nyelven, németül, angolul, spanyolul és franciául is elérhető, saját Twitter-profilja és blogszekciója is van. Az igénylők 129 adatgazdának küldhetik el a levelüket. Érkezett már adatigénylés a Gplus nevű lobbiszervezettel kapcsolatban, amelynek ügyfelei között szerepel a Gazprom és a Kreml, de érdeklődtek a 2010-es franciaországi, romákkal kapcsolatos jogsértésekről, de Macedónia EU-integrációjáról is.

Ugyanebben az évben indult el a „brazil KiMitTud” is, a Queremos Saber (Tudni akarjuk). Eddig 600 adatigénylést regisztráltak és 7000 adatgazda elérhetősége áll rendelkezésre. Itt egy igénylő arra volt kíváncsi, hogy a parlamentben mennyit költenek a látogatóknak szánt ingyenes ásványvízre és kávéra, de volt olyan is, aki a téli/nyári óraátállítás hasznosságát vitatta. Szintén 2011-es születésű az albán, angol és szerb nyelven elérhető koszovói InformataZyrtare (Hivatalos információ). Sikeresnek azonban korántsem mondható: az eltelt egy év alatt mindössze 8 adatigénylést küldtek a 130 adatgazda valamelyikének és ebből is csak 1 darab volt sikeres.

2012-ben indult el a bosnyák PravoDaZnam (Jogom van tudni). 320 adatgazda várja az igényléseket, eddig 49-et nyújtottak be, ebből 4 volt sikeres. A felhasználók főként szennyvízgazdálkodással, oktatással, egészségüggyel és halászattal kapcsolatban fordultak az illetékes hatóságokhoz. Idén március óta már Spanyolországnak is van KiMitTud-ja,amely kasztíliai, katalán, baszk és galíciai nyelven is elérhető. A tuderechoasaber.es (Jobb tudni, hogy…) nevű oldalon keresztül eddig 465 igénylést küldtek és 68-at sikeresnek találtak az adatigénylők. Kiderült a 2011-es asztúriai választásokra költött pénz nagysága, a Latin-Amerikával való együttműködések költségei a 1998-2012-es időszakban, de az is, hogy mennyit keres a spanyol elnök.

A legfiatalabb társoldal, a cseh Informace Pro Všechny (Információk mindenkinek) egyelőre mindössze 9 elindított igényléssel büszkélkedhet, de már több mint 6000 intézmény elérhetőségét vitték fel a rendszerbe az oldal szerkesztői.

Az eddig felsorolt oldalak mind az Alaveteli-motort használják az oldal alapjaként, de vannak más rendszerű közérdekű adatigénylő portálok is. Ilyen például a négy évvel ezelőtt elindult mexikói InfoMex, amelynek az előző verziója már 2003-ban is létezett. Az InfoMex különlegessége, hogy nem egy non-profit cég működteti, hanem a mexikói kormány. A hondurasi IAIP-oldalon az adatigényléshez teljes nevet, tartózkodási helyet, sőt, valamilyen személyes azonosító okmány (útlevél, tartózkodási engedély, személyi igazolvány) számát is meg kell adni, és további hátránya, hogy böngészni sem lehet az adatigénylések között.

A 2010-ben indult amerikai MuckRockot egy újságíró alapította azért, hogy megkönnyítse más újságírók dolgát – sajnos itt is nehézkes a keresés a beadott igények között. Sokkal könnyebben használható a chilei Acceso Inteligente, ahol kulcsszó, dátum és adatgazda alapján is kereshetünk a mások által beadott kérvények között. A német Frag den Staaton keresztül 2325 adatgazda érhető el és 2011 óta 487 adatigénylést bonyolítottak le, a vasúton történő öngyilkosságokról érdeklődő levéltől kezdve a német aranytartalék helyzetét firtató megkeresésig.

D. Kovács Ildikó

Címlapkép: innen.

 

2012. augusztus 27. Beküldte: atlatszo 0 hozzászólás

* * *

KiMitTud: Nagy Magyarországra és Napi Ászra költenek az önkormányzatok

7,86 millió forintért vett helytörténeti újságot a csepeli önkormányzat a kerületben lakóknak, az V. kerületi önkormányzat pedig a saját dolgozóinak közel 2 millió forintért fizetett elő különféle sajtótermékekre 2011-ben. Tavaly közel 3 millió forinttal több pénzből gazdálkodhatott az Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény 2010-hez képest, a soproni önkormányzat tavaly több mint fél millió forintot szedett be gépjárműadóból, a Fővárosi Közterület-fenntartó új kampányával pedig a lakosság felelősségtudatát akarja erősíteni. A KiMitTud közérdekű adatigénylő portál sikeres adatigényléseiből válogattunk.

Mintegy 7,86 millió forintot fizetett a Csepeli Városkép Kft. azért, hogy 2012 júliusában a budapesti XXI. kerületi, csepeli önkormányzat minden csepeli háztartásba eljusson a Nagy Magyarország című történelmi magazin egyik száma – olvasható egy, a csepeli önkormányzatnak küldött közérdekű adatigénylésben. Az adatigénylő Szabó Zsolt a lap kiadására vonatkozó szerződésre és a kiadással kapcsolatos részletes költségekre volt kíváncsi. A válaszból kiderül, hogy a megbízott a magazin kiadója, a Kárpátia Stúdió és hogy a szerződés a „Csepel 300 – Fejezetek Csepel történetéből” című számra szól. A kiadó vállalta, hogy 32 ezer példányban állítja elő a 96+4 oldalas kiadványt, Csepel létrejöttének 300. évfordulójára. A szerződésben rögzítették a lap tematikáját is, ennek megfelelően születtek cikkek a kerület történetéről, a Weiss Manfréd Művekről, a csepeli internálótáborról, a Kádár-korszakról, de a sportéletről is.

A keretes írások témáit is megszabták, amelyekben többek között megemlékeztek Richard Nixon és Mihail Gorbacsov csepeli látogatásáról, Mansfeld Péterről, de külön helyet kapott Balczó András, olimpiai bajnok öttusázó, Balczó Zoltán jobbikos országgyűlési képviselő bátyja. A megbízó, vagyis az önkormányzati tulajdonú Csepeli Városkép Kft. három részletben vállalta a 7,86 millió forint kifizetését. Az első részletet a nyomdai költségek fedezésére 2012. május 11-ig (4,25 millió forint), a második részletet, a nyomdafesték árát 2012. május 21-ig (2,33 millió forint), a harmadik részletet pedig, amely a tartalom-előállítás költségeit fedezte (1,3 millió forint) a teljesítési igazolás aláírását követő 8 napon belül kellett kifizetni. A dokumentum szerint a kiadó Kárpátia Stúdió Kft. „Magyarország vezető konzervatív történelmi kiadója. Portfóliójába tartoznak a Nagy Magyarország és az Erdélyország történelmi magazinok, a Nagy Magyarország Könyvek és a Nagy Magyarország Dokumentumok könyvsorozatok, a Történelemportál weboldal és a Vármegyeház internetes könyvesbolt.”

1,9 millió forint újságokra

2011 második felében az V. kerületi önkormányzat nagyon kedvező ajánlatot kapott a Magyar Hírlaptól fél éves időtartamra, ezért abban az időszakban a szokásos 1 darab helyett több példányt rendeltek – írta válaszában Budapest Belváros-Lipótváros önkormányzata arra az adatigénylésre, amelyben az önkormányzat sajtótermék vásárlása iránt érdeklődött Erdélyi Katalin. Külön megállapodás alapján minimum 50 példány megrendelése esetén 50 példányban 805 200 forintba került a Magyar Hírlap-előfizetése. Az V. kerület 2009-ben 1,5 millió forintot, 2010-ben 1,08 millió forintot, 2011-ben 1,9 millió forintot, míg 2012 első félévében 434 ezer forintot költött újságvásárlásra.

2008-ról nincs konkrét adat, mert akkor még a jogtárakat is a kiadóktól rendelte az önkormányzat és csak összköltség van meg, a kifejezetten az újságokra költött összeg nincs – írta levelében az V. kerületi önkormányzat. Ráadásul akkor még a hivatal egyes osztályainak igénye szerint állították össze a rendelni kívánt lapok listáját és a példányszámokat. 2008-ban Népszabadságból vettek a legtöbbet (19 pld), ezt követte a Magyar Nemzet és a Heti Válasz (14-14 pld), a Magyar Hírlap (9 pld), a Magyar Demokrata (6 pld), Blikk, Népszava, Színes Mai Lap, Figyelő (4-4 pld), egy darab Nemzeti Sport és egy DVTV Magazin. 2009-től fogva viszont mindenből már csak 1 példányt vettek, az önkormányzat dolgozói a következő lapokból válogathattak: Világgazdaság, Magyar Fórum, Vasárnapi Hírek, 168 Óra, HVG, Beszélő, Tallózó, Magyar Narancs, Élet és Irodalom, Napi Ász. 2010-ben aztán újra változott a kínálat: Blikk, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Népszabadság, Népszava, Színes Mai Lap (Bors), Magyar Demokrata, Heti Válasz, Figyelő. 2011-ben ugyanezt a listát bővítették a Világgazdasággal, a 168 Órával, a HVG-vel, a Magyar Naranccsal és a Napi Ásszal.

Több pénzből gazdálkodhat a helytörténeti gyűjtemény

Példamutatóan részletes választ küldött az újpesti önkormányzat Bódis Lajosnak, aki az Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény működésével kapcsolatos dokumentumokat és adatokat kért. Igaz, az önkormányzatot egyszer figyelmezetni kellett arra, hogy késedelmes a válaszadás. A válaszból kiolvasható, hogy a gyűjtemény négy szakfeladatot végez el: múzeumi gyűjteményi, tudományos feldolgozó és publikációs, kiállítási, illetve közművelődési, közönségkapcsolati tevékenységet. Erre a tevékenységre 2010-ben 10,8 millió forint jutott, ebből 6,6 millió az egy fő teljes munkaidős és az egy fő részmunkaidős alkalmazott személyi juttatásaira, járulékokra, a dologi és egyéb kiadásokra. A maradék 4,2 millió forintot a múzeumi szakfeladatok ellátására, az egyéb üzemeltetési költségekre és a takarítók, karbantartók díjazására költötték. 2011-ben már 13,5 millió forintból gazdálkodhatott az Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény, ebből 6,3 milliót költöttek a közvetlen kiadásokra és 7,2 milliót a négy szakfeladat ellátására.

Az Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény az Ady Endre Művelődési Központ telephelye, amelynek tulajdonosa a IV. kerületi önkormányzat. A gyűjtemény nem rendelkezik önálló gazdálkodási joggal, a szakmai tevékenységet az alkalmazottak, az egyéb működtetési feladatokat a művelődési központ látja el. A válaszhoz mellékelték a 2010-es és a 2011-es szakmai és pénzügyi beszámolót, és a gyűjtemény számára juttatott adományok listáját is, továbbá az intézményvezető levelét, amelyben elnézést kért a nyári szünettel kapcsolatos tájékoztatási hiányosságok miatt. Az adatigénylő levelében ugyanis felhívta a figyelmet arra, hogy az intézmény nyitva tartása nincs feltüntetve az önkormányzat honlapján, holott közérdekű adatnak számít. Az önkormányzat értesítése szerint a jegyző megkereste a honlap üzemeltetőjét, hogy a hibát kijavítsák.

Több mint 2 millió forintot szedett be gépjárműadó címén Sopron az autósoktól 2007 és 2011 között – erről Németh Csaba a soproni önkormányzathoz küldött adatigénylésében érdeklődött. Míg 2007-ben 376 ezer forintot folyt be városhoz gépjárműadóból, addig 2011-ben ez az összeg már majd’ 200 ezer forinttal több, 556 ezer forint volt. 2007 előtt a gépjárműadó súlyadó néven futott, mert akkor még az adó alapja a gépjármű önsúlya volt, azóta viszont differenciálták az adóalapot: személygépkocsi esetén a kilowattban vagy lóerőben kifejezett teljesítménye alapján számolnak, teherautónál a terhelhetőség 50 százaléka plusz az önsúly, míg a buszok és lakókocsik esetén megmaradt alapnak a súly.

Népnevelés és fizetések az FKF-nél

A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. azért dolgozik, hogy élhetőbbé, szebbé és tisztábbá tegye Budapestet. Ezt pedig nem csak lehetősége, de kötelessége is kommunikálnia a lakosság felé – írta válaszában az FKF egy hozzá benyújtott közérdekű adatigénylésre. Az adatigénylő, Erdélyi Katalin a nemrégiben meghirdetett „Tiszta sor”-kampány céljairól érdeklődött a fővárosi cégnél. A FKF levelében példaként említi Bécset és Berlint, ahol – Európa más városaihoz hasonlóan – az utóbbi 15 évben oktató jellegű és imidzskampányokat is indítottak, hogy felhívják a figyelmet a köztisztasági munkában bekövetkezett változásokra. „A nyugati társadalmakban egyre nagyobb súllyal jelentkezik a környezettudatos gondolkodásmód”, írják, ez pedig arra ösztönözte a politikusokat, hogy szigorúbb szabályozást vezessenek be. Így a hulladékgazdálkodás, a közúttisztítás és a téli munkák terén is változtatásokra volt szükség. Az FKF szerint a hasonló kampányok fő célja, hogy ebben a megváltozott helyzetben emelje a lakosság felelősségtudatát és felhívja a figyelmet arra, hogy a köztisztaság közös feladat.

Az FKF-hez küldött adatigénylést Felföldi Árpád is, ő cég szervezeti felépítéséről, a bérezésről, a telephelyekről érdeklődött, illetve szerette volna megkapni a bérezésre vonatkozó adatokat is. Az FKF gyors válaszában elküldte a hatályos szervezeti és működési szabályzatot, a munkakörökre és azok megnevezésére vonatkozó táblázatot, valamin a társaság dolgozóinak létszámát, az alapbéreket és a különféle juttatásokat tartalmazó dokumentumot is. Az FKF-nél összesen 2115 fő fizikai és 495 fő szellemi foglalkoztatott dolgozik, illetve 94 fő vezető beosztású alkalmazott. A fizikai dolgozók átlag alapbére 169 154 forint, szellemi dolgozóké 331 728 forint, a vezetőség alapbére pedig 528 906 forint. Utóbbi csoport tagjainak 34 166 forint cafeteria is jut havonta. A társaság felső- és középvezetői 22 darab járművet használnak, két további járművet pedig a szerződéses viszonyban álló személyek használnak.

Tovább a KiMitTud közadatigénylő portálra

D. Kovács Ildikó

 

2012. augusztus 15. Beküldte: atlatszo 1 hozzászólás

* * *

KiMitTud: 120 millió forint a Rába-tranzakciókért

89 millió forintot kapott az UniCredit Bank a Rába-részvények megvásárlása során a nyilvános vételi ajánlat lebonyolításáért, de a részvényvásárlással az Equilor és a Siegler Ügyvédi Iroda is jól járt. Eközben 20 százalékos jutalékot kapnak az idegenforgalmi adó behajtásán dolgozó ellenőrök Balatonföldváron és idén mintegy 35 millió forint tűzvédelmi bírságot szabtak ki a fővárosban a katasztrófavédelmisek – olvasható a KiMitTud közérdekű adatigénylő portál sikeres adatigényléseiben. Több adatgazda is példás módon gyorsan, részletesen és közérthetően válaszolt a nekik küldött kérdésekre.

Összesen 120 millió forint értékben között szerződést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) a Rába-részvények vásárlásával kapcsolatban – derül ki abból a közérdekű adatigénylésből, amelyet Kis Emőke küldött a KiMitTudon. A nyilvános vételi ajánlatot az UniCredit Bank Hungary Zrt. és az UniCredit CAIB bonyolították le, a PR-tanácsadók a WS Hungary Kft. és a MALLBECK Kommunikációs Tanácsadó Kft. voltak. Ezért a tevékenységért (a banki és letéti költségekkel együtt) 89 millió forintot kaptak összesen. Az Equilor Zrt.-nek tanácsadóként feladata volt a Rába maláj részvényesével való szerződéskötés elősegítése, a kapcsolattartás és a végrehajtás segítése – kicsivel több mint 30 millió forintért. A tranzakciós és az európai uniós szintű versenyhivatali eljárás lebonyolításában közreműködő Siegler Ügyvédi Iroda az ügylet teljes lebonyolításáért 100 ezer euró plusz áfát kap az MNV-től.

Kis Emőke egy másik adatigénylést is benyújtott, mégpedig egy korábbi témával kapcsolatban. Július elején arra volt kíváncsi, hogy az Alcsútdoboz-Vértesacsa területen található egykori honvédségi laktanyára vonatkozóan rendelkezik-e az MNV Zrt. érvényes hasznosítási szerződéssel. Az adatigénylő, Kis Emőke az Alcsútdoboz 049 hrsz.-ú és a Vértesacsa 0324 hrsz.-ú ingatlanra vonatkozó szerződéseket szerette volna kikérni – az alcsúti részt 2000-ben, a vértesacsait idén januárban adta át a Honvédelmi Minisztérium a vagyonkezelőnek. Az MNV akkor úgy válaszolt, hogy nincs ilyen szerződés. Kis Emőke ezután a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez fordult, akik arról tájékoztatták: ők sem rendelkeznek ilyen szerződéssel, a területek hasznosításáról később döntenek.

45 millió forint idegenforgalmi adóból

Három napon belül válaszolt Balatonföldvár önkormányzata a hozzájuk küldött adatigénylésre, amelyben Németh András a városban kiszabott idegenforgalmi adó behajtásának költségeiről érdeklődött. Idén nyár óta a Balaton-parti településen idegenforgalmi adót kell fizetni azok után a nem egyenes ági családtagok után, akik vendégségbe érkeznek földvári rokonaikhoz. Az önkormányzat külsős céggel nem kötött szerződést az adó behajtásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátására, azt 7 önkormányzati dolgozó végzi. Főleg azért, mert az adóellenőrzés adóhatósági feladat, így az önkormányzat munkatársainak kell azt elvégezni. A költségvetésben biztosított keretösszeg egyelőre 3 millió forint, de igény szerint ez módosulhat. Mivel nem külsős cég kapta a feladatot, megvalósíthatósági tanulmányt nem kellett készíteni, ám az önkormányzat tapasztalatai szerint az ellenőrzésre fordított 3-4 millió forint bőven megtérül a 44-45 millió forintos éves adóbevétellel és az ahhoz járó 66 millió forintos állami támogatással. Az ellenőrök jutalékos rendszerben dolgoznak, az év során ténylegesen befolyt idegenforgalmi adó 20 százalékára jogosultak.

35 millió forint tűzvédelmi bírságból

2011-ben több mint 7,8 millió forintot szabtak ki tűzvédelmi bírságként a Pest megyei hivatásos önkormányzati tűzoltóságok – derül ki abból az adatigénylésből, amelyet a KiMitTud-on küldött el Fáber Dávid a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak. Idén minden bizonnyal ennél magasabb lesz az összeg, hiszen fél év eltelte után már 9,1 millió forintnál jár a kiszabott összeg. Azt, hogy ezt az összeget mire költik el, a január 1-jétől érvényes változások miatt picit bonyolult: a 2011-es évben behajtott összegnek az 50 százalékát, a 2012-es bevételnek pedig a teljes egészét kell a központi költségvetésbe befizetni. Év eleje óta tehát a bírságból származó bevétel már nem a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok sajátja, hanem a központi költségvetésé.

35 millió forint bírságot szabott ki 2012 első felében a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság – ez eddig 178 esetet jelent. Tavaly mindössze 3,2 millió forint bírságot szabtak ki, ebből 9 ügyfél összesen 2,2 millió forintot fizetett be – áll egy Fáber Dávidnak a budapesti katasztrófavédelem számára küldött adatigénylésében. A 2010-ben kirótt, de részben csak tavaly befizetett bírság összege 1 millió forintot tett ki. A fővárosi és a Pest megyei katasztrófavédelmi igazgatóság is példás gyorsasággal, mindössze 10 nap alatt küldte el részletes válaszát az adatigénylőnek.

Tovább a KiMitTud közadatigénylő portálra

D. Kovács Ildikó

(Fotó: innen.)

 

2012. július 30. Beküldte: atlatszo 4 hozzászólás

* * *

KiMitTud: Mennyiért adjuk a mecseki uránt?

Több mint tíz éve van a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő birtokában az alcsútdobozi laktanya egyik fele, még sincs jelenleg érvényben levő hasznosítási szerződése rá. Közben egyre több részlet derül ki a Pécsen újrainduló uránbányászat mögött álló cégek kapcsolatáról, ám azt nem hozzák nyilvánosságra, hogy az állami cég, a Mecsekérc eddig mennyit profitált az ausztrál partnerének nyújtott szolgáltatásaiból. Rossz hír, hogy a jelek szerint több mint egy évet késik a debreceni Déri Múzeum átadása, amelyet egy majd 700 millió forintos projekt keretében újítanak fel, Érden viszont sikeresen küzdenek a vízveszteség ellen. A KiMitTud közérdekű adatigénylő portál sikeres adatigénylései közül válogattunk.

„Az MNV Zrt. nem rendelkezik érvényes hasznosítási szerződéssel” az Alcsútdoboz-Vértesacsa területen található egykori honvédségi laktanyára vonatkozóan – írta közérdekű adatigénylésre adott válaszában a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt (MNV). Az adatigénylő, Kis Emőke az Alcsútdoboz 049 hrsz.-ú és a Vértesacsa 0324 hrsz.-ú ingatlanra vonatkozó szerződéseket szerette volna kikérni – az alcsúti részt 2000-ben, a vértesacsait idén januárban adta át a Honvédelmi Minisztérium a vagyonkezelőnek.  Az MNV többször is kérte az igénylés pontosítását, hogy megkönnyítsék az irattári keresést. Előbb a kért szerződés tárgyának pontosítására volt szükség (Kis Emőke itt csak tippelni tudott a bérbe adásra, a szerződés ismeretének hiányában), később pedig az időszak pontos meghatározára. Az adatigénylő a jelenleg érvényben lévő, hasznosításra vonatkozó szerződéseket kérte ki, ám kiderült: az MNV-nek nincs ilyen a birtokában.

Homályosak az újrainduló pécsi uránbányászat részletei

Peták Péter a Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt.-től kért másolatot a Wildhorse Energy Hungary Kft., illetve anyavállalata, a Wildhorse Energy Ltd. között létrejött szerződésekről, illetve a Wildhorse, Mecsekérc, Mecsek-Öko közös vállalat létrehozására szolgáló dokumentumokról. Peták először csak egy dokumentumot kapott, amelyből kiderül, hogy a három cég közösen szeretné kitermelni a Mecsekben található uránt. A megállapodás azt is részletezi, hogy mely cég milyen vállalásokat köteles teljesíteni.

A Mecsekérc Zrt. a dokumentummal elküldött válaszában megjegyezte, hogy jogi álláspontjuk szerint a kérelemben megjelölt jogszabályhelyek alapján „a megállapodásban részes felek nem kötelesek eleget tenni az adatszolgáltatási kérelemnek, figyelemmel arra a körülményre, hogy az adatközlési kérelem tárgyát képező szerződésben rögzített tevékenységek nem minősülnek közfeladatnak, illetve a szerződés teljesítésének pénzügyi ellentételezése még csak részben sem történik állami, vagy helyi önkormányzati vagyonból.”

Az adatigénylő messze nem kapott meg minden dokumentumot, amit szeretett volna, de legalább a legfontosabbat nyilvánosságra hozták. Úgy véli, ez a megállapodás a bizonyíték arra, hogy a Mecsekérc korábban már végzett szakértői munkát a Wildhorse Energy részére, vagyis volt együttműködés az állami cég és az ausztrálok között. Ugyanakkor mellbevágónak találta az adatgazda levelét, miszerint a Mecsekérc nem köteles nyilvánosságra hozni a kért dokumentumokat, ám – Peták szavaival élve – „kegyet gyakorolva” mégis megteszik.

Az adatigénylő elégedetlenségét és kitartását mutatja, hogy folytatja az adatigénylést. Ennek eredményeképpen a Mecsekérc nyilvánosságra hozta a 2008. évi, azóta már érvényét vesztett együttműködési megállapodást. Ebben arra szerződnek a felek – a 2012-es megállapodáshoz hasonlóan –, hogy egy joint venture-társaság keretei között vágnak bele az uránércbányászati bizniszbe. Arról azonban a Mecsekérc üzleti titokra hivatkozva nem akart nyilatkozni, hogy 2006 óta éves bontásban mekkora bevételre tett szert a Wildhorse Energy Hungary Kft.-nek vagy a Wildhorse Energy Ltd.-nek végzett szolgáltatási tevékenységből.

Éves csúszásban a múzeum megnyitása

Mennyiért újították fel a debreceni Déri Múzeumot, hogyan költötték el a pénzt és miért csúszik hónapokat, sőt akár egy évet is a múzeum megnyitása?  Ezekre a kérdésekre kereste a választ Orosz Attila, aki a Hajdú-Bihar Megyei Intézményfenntartó Központ számára küldött közérdekű adatigénylést a KiMitTud-on.

A központ által küldött dokumentum szerint a projekt összes költsége 686,5 millió forint, ebből 617,8 millió forint a támogatás. A megyei önkormányzat 68,6 millió forint önerővel szállt be a projektbe és eddig 611,4 millió forintot használtak fel a támogatásból és az önerőből. Az összköltség legnagyobb részét az építkezés teszi ki, eddig 588,9 millió forintnál járnak. Eszközbeszerzésre 35 milliót, előkészítési tevékenységekre 23,8 milliót, míg a kissé talányos elnevezésű „igénybe vett szolgáltatásokra” 19,3 milliót költöttek. Emellé jön még a projektmenedzsment 13,2 millió forintért, valamint a marketingköltések, 6,2 millió forintért.

Ez utóbbira elég nagy szükség van, hiszen bár a projekt befejezésének határideje már tavaly szeptemberben lejárt, a múzeum még mindig nincs kész, sőt, az adatigénylő egyes sajtóhírekre hivatkozva azt írja, hogy 2012 végére halasztották a megnyitást. A kormányhivatal azzal magyarázza a csúszást, hogy „a megyei önkormányzatok konszolidációja során az uniós támogatásokból megvalósuló projekteket is a megyei intézményfenntartó központok vették át”, ezért a támogatási szerződést is módosítani kellett –ez folyamatban van. Ahogy „a kiállítások megvalósításának közbeszereztetéséhez szükséges szakmai anyagok összeállítása” is. Arra a kérdésre, hogy ki a felelős a csúszásért, az intézményfenntartó központ vezetője, Verdó György azt felelte: a fenntartóváltás és a vele járó támogatási szerződés módosítása miatt történt a csúszás, ezért nem keresnek felelősöket.

Csökkenő vízveszteség Érden

Saját bevallása szerint kimagaslóan jó eredményt ért el a vízveszteség csökkentésében az Érd és Térsége Víziközmű Kft. – derül ki a cég Fáber Dávid közérdekű adatigénylésére küldött válaszából. Az éves ivóvízveszteség nem más, mint a nem számlázott mennyiség aránya a hálózatba táplált összes vízmennyiség százalékában. Ez az érték az érdi térségben 14 százalék, amely országos összehasonlításban is jó eredmény.

A vízveszteség nem csak a vízlopást jelenti. Tartalmazza a technológiai veszteséget is, mint a csőtörés során elfolyó víz, hálózati mosatások vagy tűzcsap-karbantartás során elfolyó víz. Ugyanígy beszélhetünk látszólagos (vízhálózat, tározók tisztítása, tűzoltók vízhasználata, mérőórák téves leolvasása) és valódi (felszínre törő és rejtett szivárgások, vízlopás, tározómedencék hibái) veszteségről. A víziközmű által közzétett grafikonon jól látszik, hogy az elmúlt 7 évben 2006-ban volt a legmagasabb a veszteség, több mint 30 százalékos. Azóta fokozatosan csökkent, 2009 és 2010 között például 5 százalékot, míg elérte a 2011-es 14 százalékot. A veszteség csökkentésére több módszer is létezik, ilyen az új mérők és plombák felszerelése, a leolvasások és a számlázás átalakítása, a távleolvasás, illetve a nyomás szabályozása.

>>> Tovább a KiMitTud közadatigénylő oldalra

D. Kovács Ildikó

(Fotó: innen.)

 

2012. július 10. Beküldte: atlatszo 4 hozzászólás

* * *

KiMitTud: Brazilokkal mentenék a magyar felsőoktatást, hiperaktív pátyiak

Újabb közérdekű adatigénylésekre érkezett válasz az atlatszo.hu egy hónapja működő közérdekű adatigénylő portáljára, a KiMitTudra. Többek között az Oktatásért Felelős Államtitkárság, az Állami Számvevőszék, a K&H Bank és a Szépművészeti Múzeum is válaszolt a hozzá forduló adatigénylőknek. A megküldött dokumentumokból kiderült, hogy miért utazott Hoffmann Rózsa Brazíliába, mekkora hitelt tudnak nyújtani egy község szennyvízberuházásához, és hogy közadatnak minősül-e egy állami intézmény és egy kormányközeli médium együttműködése.

Az egyik adatigénylést az Állami Számvevőszék (ÁSZ) részére küldte Romsics Balázs, amelyben a Költségvetési Tanács véleményét kérte másolatban a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatról. Az ÁSZ válaszában azt írta: a Költségvetési Tanács (KT) elnöke Kovács Árpád, aki a gazdasági stabilitásról szóló 2011. tv. 22 §-a szerint vezeti, illetve képviseli a KT-t. Ezért az ÁSZ arra kérte az igénylőt, hogy a jövőben a KT-hez forduljon hasonló ügyekben. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a kért dokumentum az Országgyűlés honlapján nyilvánosan is elérhető, az ehhez tartozó linket be is másolták.

Hiperaktív pátyiak

Egy másik sikeres igénylést Magosányi Árpád küldött Páty Község Önkormányzati hivatala részére. Az igénylő egy olyan NAV-határozatot kért, amelyben a hatóság adóhiányt állapít meg a helyi útépítésekkel összefüggő ÁFA-fizetési kötelezettségekkel kapcsolatban. A téma a pátyi képviselőtestület egyik ülésén is előkerült – Magosányi az erről szóló jegyzőkönyvi részleteket szintén mellékelte. Az önkormányzat válaszában azt írta, hogy az igénylés során kért dokumentum hozzájuk nem érkezett.

Bagóért bérelt közterületet Bruce Willis

A Bajcsy-Zsilinszky út  két napig tartó,  4800 négyzetméteres lezárása 7,7 millió forintba , az Andrássy út három napig tartó lezárása pedig 432 ezer forintba került, de május 3-a és 4-e között, amikor 22 négyzetmétert használtak a forgatásra, a bérleti díj még a 40 ezer forintot sem érte el. Tovább az adatigénylésre.

Ugyanakkor az igénylő egy „baráti tájékoztatás” során úgy értesült: határozat ugyan nincs, csak vizsgálati jegyzőkönyv és arra készített válasz. Éppen ezért elindított egy újabb adatigénylést ezeket a dokumentumokat kérve, amire július 10-ig kell válaszolnia az önkormányzatnak. Szintén Magosányi volt kíváncsi a pátyi polgármesteri hivatal 2009-es szervezetfejlesztésének részleteire, ami nagyjából 20 millió forintba került. Az önkormányzat erre a kérésre is készségesen válaszolt, leírva, hogy a projekt keretében 2009-ben 6,3 millió, 2010-ben 15,7 millió forintot fizettek ki oktatási célokra, az önkormányzati honlap fejlesztésére és az intranet elérhetőségeire.

Hasonlóképpen helyi érdekű ügyben kért ki dokumentumokat Csamangó Zoltán. Ő Gádoros szennyvíz-csatornázási és szennyvíztisztítási projektjéhez a K&H Bank által nyújtott hitelajánlat részleteiről szeretett volna olvasni. A hitel a projekt önrészét biztosítaná. A bank által küldött dokumentum szerint két ajánlat közül lehet válogatni, az egyik egy 16,7 millió forintos kölcsön, míg a másik 280,8 millió forintos. Mindkettő véglejárata 2022. májusában lenne, az ajánlat július 31-ig él.

1500 brazil diákot vár Hoffmann Rózsa

„A magyar felsőoktatásnak hosszú távon sok milliárd forintos bevételt hozhat a több száz önköltséges, térítésdíjat fizető brazil hallgató érkezése, illetve a közös kutatási projektek elindítása” – derül ki abból a válaszból, amelyet az Oktatásért Felelős Államtitkárság juttatott el a nekik küldött közérdekű adatigénylésre. Ertsey Katalin, az LMP országgyűlési képviselője Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár brazíliai látogatásának céljáról, programjáról és költségeiről érdeklődött.

Az 1,7 millió forintos út során a magyar küldöttséget fogadták a brazil oktatási minisztérium vezetői, több nagy brazil egyetem rektora, a Sao Paulóban élő kb. 100 ezer fős magyar emigráció képviselői, illetve az ott tanító magyar egyetemi tanárok. A küldöttség tagja volt többek között a Magyar Rektori Konferencia elnöke, Bódis József, és főtitkára, Dubéczi Zoltán. Az államtitkárság abban reménykedik, hogy „a magyar felsőoktatásnak hosszú távon sok milliárd forintos bevételt hozhat a több száz önköltséges, térítésdíjat fizető brazil hallgató érkezése, illetve a közös kutatási projektek elindítása”. Éppen ezért a „Tudomány határok nélkül” program keretében 1000-1500 brazil hallgatót várnak.

Egyedül Nyerges Zsolt licitált

Mivel Nyerges Zsolt volt az egyetlen licitáló, a vételár a kiírás szerinti kikiáltási ár, azaz 21,000,000 Ft. volt. Tovább az adatigénylésre.

Az adatigénylő csak részben volt elégedett a válasszal, ugyanis örült volna, ha az utazási költség részletei is nyilvánossá válnak – igaz, az államtitkárság megjegyezte: törekedtek a költséghatékony utazásra. Ertsey szerint a válaszból sem derült ki, hogy miért volt indokolt az utazás és a pontos cél sem tisztázott. Úgy véli: a fizetős diákok ideutaztatása, hogy aztán ők finanszírozzák a magyar felsőoktatás hiányosságait, nem megoldás. Inkább a hazai hallgatók számára kellene nyitottabbá tenni, hogy a külföldre vándorlás helyett a magyar egyetemeket válasszák.

A Mandiner és a Szépművészeti Múzeum

„Úgy vélem, teljesen jogos az állampolgári igényem, hogy tudjam, egy politizáló és minisztériumi körökhöz is közel álló társaság körül kik és hányan kaptak olyan állást, amiből közpénzen élnek meg” – indokolta közérdekű adatigénylését Sándor László. Sándor a KiMitTud segítségével kérte ki a Szépművészeti Múzeumtól hivatalos kiadványa, a MúzeumCafé és a mandiner.hu politikai véleményportál közötti megállapodást.

A múzeumtól azt kérte, hogy küldjenek részletes információkat arról, milyen anyagi vagy természeti juttatásban részesült az elmúlt öt évben a Szépművészeti Múzeum és a MúzeumCafé bármilyen munkatársa, aki valaha is publikált a Mandineren vagy elődjén, a Reakció-blogon. Azt is szerette volna megtudni, ki volt a legmagasabb rangú vezető, aki jóváhagyta a partneri viszonyt – amennyiben ez nem történt meg, Sándor azt kérte, küldjék el az alkalmazottak politikai fórumhoz való viszonyát szabályozó vezetői utasítást.

A Szépművészeti válaszából kiderül: a MúzeumCafé kiadója nem a múzeum, hanem a Kultúra 2008 Nonprofit Kft. Írásbeli szerződést nem kötöttek arra vonatkozóan, hogy a Mandineren is megjelenjen egy, a MúzeumCaféban publikált írás, erre a kft. adott engedélyt. Egyébként több más portállal is együttműködnek, így az Artportallal, Múlt-korral és a hg.hu-val is. Válaszukban hozzátették, hogy sem a múzeumnak, sem kft.-nek nincs információja a munkatársaknak az általuk harmadik személlyel létesített jogviszonyok tartalmáról.

A Jobklikk is független

„(…) a Jobbklikk nevű portál szerzői a közélet és politika iránt érdeklődő fiatalok, újságírók, történészek, politológusok, közigazgatásban dolgozók és politikusok. A Jobbklikk független portál, semmilyen szerződéses jogviszonyban nem áll a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal.” Tovább az adatigénylésre.

„A Mandiner minősített eset” – véli Sándor László, „ráadásul a szenvedő kulturális-múzeumi élet – teremőrnek is alkalmazott muzeológusok, egy év alatt a harmadával leépített ELTE Művészettörténet Tanszék, kétes MTA intézetigazgatói kinevezés stb. – közepén a minőségére, hozzáadott értékére büszke és örömködő MúzeumCafé kiadvány is ellentmondásos”. Azt elismerte Sándor, hogy az adatgazda jogszerűen járt el és a válaszból jóhiszeműséget olvasott ki, így egy másképp feltett kérdéssel talán pontosabb választ kapott volna.

>>> Tovább a KiMitTud közadatigénylő portálra

D. Kovács Ildikó

(Fotó: innen.)

 

2012. július 6. Beküldte: atlatszo 0 hozzászólás

* * *

Luxemburg hiányosan nyilatkozott az agrártámogatásokról

A FarmSubsidy.org európai uniós agrártámogatások kifizetését számontartó oldal szerint idén Luxemburg volt a legkevésbé transzparens, mert kéthetes késéssel és hiányosan tette közzé elszámolását – írja az EUobserver. A tagállamoknak minden évben április 30-ig kell publikálniuk, kinek és mennyit fizettek ki. Tavaly az EU összesen 55 milliárd eurót fizetett ki a közös agrárpolitikát (KAP) megvalósító cégeknek.  A FarmSubsidy rangsorolása figyelembe veszi, hogy hány éve, milyen mennyiségű és mennyire könnyen feldolgozható formátumú adatot tesznek közzé az országok. Magyarország jelenleg a tizedik helyen áll.

2012. július 5. Beküldte: atlatszo 0 hozzászólás

* * *

A Jobbklikk független, csak Nyerges vett részt az árverésen

A Támogatja-e a KIM az alkalmazottai által írt Jobbklikk blogot? témájú adatigénylés beküldője nem hagyta annyiban, s miután nem kapott választ minden kérdésére, újabb választ kért a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól. Az adatigénylő első körben ezt a választ kapta: „(…) a Jobbklikk nevű portál szerzői a közélet és politika iránt érdeklődő fiatalok, újságírók, történészek, politológusok, közigazgatásban dolgozók és politikusok. A Jobbklikk független portál, semmilyen szerződéses jogviszonyban nem áll a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal.”

Ugyanakkor Kálmán Mihály adatigénylésében több más kérdésre is választ várt, ezeket újra elküldte a minisztériumnak. Az adatigénylő azt szerette volna megtudni, kapnak-e a jobbklikk.hu szerzői és szerkesztői bármiféle juttatást a bloggal kapcsolatos, munkaidőben végzett tevékenységeikért; hogy megengedett-e a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az adatigénylésben megnevezett alkalmazottainak, hogy munkaidejüket a Jobbklikk blog írására, szerkesztésére, vagy a blog Facebook-lapján történő posztolásra fordítsák; valamint azt, hogy a minisztériumi dolgozók blogposztjai, illetve a blog maga a minisztérium hivatalos álláspontját képviseli-e.

A KIM ezeket a kérdéseket az adatigénylő kifejezett felszólítására egyértelműen válaszolta meg: „A 2012. június 15-i levelének 1-2-3. pontjában feltett kérdésére a válaszunk: nem.”

Egyértelmű volt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. válasza is Kis Emőkének, aki egy 2011. szeptember 27-i árverés részleteiről kérdezte az adatgazdát. A nyilvános árverésen Nyerges Zsolt egy 126 négyzetméteres szolnoki lakóház vételi jogát nyerte el. Az adatigénylő azt szerette volna tudni, hogy a kikiáltási árnál magasabb vagy alacsonyabb összegen kelt-e el az ingatlan, és hogy hányan vettek részt az árverésen. Az MNV válaszából (.pdf) kiderül, hogy az ingatlan a kikiáltási áron, azaz 21 millió forintért lett Nyerges Zsolt tulajdona. Csak ő licitált.


2012. július 5. Beküldte: atlatszo 0 hozzászólás

* * *