Ez a közérdekűadat-igénylés csatolmányának HTML formátumú változata 'Internetadó'.


Háttéranyag a távközlési adó internet-szolgáltatásokra való kiterjesztésének 
lehetőségéről 
 
A távközlési adó alapját érintő tendenciák  
A távközlési  adóból a költségvetésnek  jelenleg évi mintegy 57 milliárd Ft bevétele  származik, ami  a 
távközlési  szolgáltatók  mobil-  és  vezetékes  telefonszolgáltatásból  származó  árbevételének  12-14 
százalékát teszi ki. 
Az  adó  bevezetése  a  tapasztalatok  szerint  nem  eredményezte  a  telefonhasználat  jelentős 
csökkenését. Bár egy alaposabb regressziós elemzéshez nem áll rendelkezésre elegendő adat, a KSH 
honlapján elérhető idősorok alapján vizsgálható a telefonhívások időtartamának alakulása. Ez alapján 
a bevezetés negyedévében – 2012 III. negyedévében – a lebeszélt hívások időtartama ugyan 3%-kal 
visszaesett, a IV. negyedévben azonban már korrekciót láthattunk, és a következő két negyedévben is 
stagnált  a  hívások  időtartama  az  előző  évhez  képest.  Ezt  követően  a  hívások  időtartama  2%  körüli 
ütemben  növekedett.  A  korábbi  és  a  későbbi  években  jellemző  növekedési  trendhez  viszonyítva  is 
elmondható,  hogy  tartósan  legfeljebb  2-3%  körüli  visszaesésről  beszélhetünk  az  adó  bevezetését 
követően;  azonban  feltételezhető,  hogy  részben  ez  a  lassulás  is  a  nemzetgazdaság  2012.  évi 
csökkenéséhez köthető, illetőleg szerepet játszhatott az internethálózaton keresztüli kommunikációs 
technológiák fokozottabb elterjedése is. 
 
Forrás: KSH-adatok 
Az  internet-hozzáférések  számának  emelkedése,  valamint  az  internethálózaton  keresztüli 
kommunikációs technológiák elterjedése alapján feltételezhető, hogy a távközlési adó jelenlegi alapja 
a jövőben fokozatosan erodálódik. A vezetékes telefonbeszélgetések kapcsán már ma is egyértelmű 
ez a tendencia – mely a csak mobiltelefonnal rendelkező háztartások arányának növekedése1 mellett 
az  internethálózaton  keresztüli  hanghívások  (VOIN)  terjedésének  is  tulajdonítható  –,  de  mivel  a 
                                                           
1 Az NMHH adatai alapján a vezetékes és mobiltelefonnal is rendelkező háztartások aránya mintegy tizedével 
40%-ra csökkent 2007 és  2013 között, miközben a csak mobillal rendelkezők aránya 10%-ponttal, 50%-ra nőtt. 

 



Nemzeti  Média  és  Hírközlési  Hatóság  (NMHH)  2013-as  felmérése  szerint  a  14  év  feletti  személyek 
mobiltelefon-ellátottsága  is  már  90%-os,  így  az  extenzív  bővülés  lehetőségei  korlátozottak, 
középtávon a mobilhívások dinamikája is mérséklődhet. 
Folyamatosan terjed a telefont helyettesítő internetes megoldások használata 
 
Forrás: NMHH (2013): Távközlési szolgáltatások használata a lakossági felhasználók körében 2013 - Piackutatás az NMHH 
részére (Ariosz Kft.) - http://nmhh.hu/dokumentum/162756/lakossagi_tavkozles_2013.pdf 
Az  SMS-piacot  fenyegetik  nagyobb  mértékben  az  okostelefonon  futó  csevegőprogramok:  nagyobb 
arányban  számoltak  be  az  NMHH  felmérésben  megkérdezettek  az  SMS-forgalmuk  csökkentéséről, 
mint  a  hangforgalom  VoIN-os  helyettesítéséről.  Az  SMS-ek  kiváltása  chatüzenetekkel  a 
csevegőprogramot használók 68%-ára (2012: 63%) volt legalább részben jellemző. 
Nemzetközi példák az internethasználat adóztatására 
Más országokban is találni példát az internethasználat adóztatására, ám ezek jellemzően árbevétel, 
illetve szolgáltatási díjhoz kötődnek, adatforgalom alapú példát nem ismerünk.  
Spanyolországban 2009 augusztusában életbe lépett az RTVE (Spanyol Rádió és Televízió) állami tévé 
finanszírozásáról  szóló  törvény.  A  törvény  alapján  a  telekommunikációs  szolgáltatók  (amelyek 
vezetékes  telefon-,  mobiltelefon-  vagy  internetszolgáltatóként  tevékenykednek)  bruttó  árbevételük 
0,9%-át fizetik be adóként, amennyiben kereskedelmi csatornát működtetnek, akkor az árbevételük 
3%-át,  amennyiben  fizetős  tv  csatornát  működtetnek,  akkor  1,5%-ot  fizetnek.  2010  tavaszán  az 
Európai  Bizottság  az  Európai  Unió  Bíróságához  fordult,  a  kivetett  terhek  jogszerűségének 
megállapítását kérve. Franciaországban hasonló jellegű adó működik, az adó kulcsa szintén 0,9%. Az 
Európai  Bíróság  Franciaország  esetében  a  telekommunikációs  cégekre  kivetett  adóteher  esetében 
nem talált uniós normába ütközést, így 2013 júliusában az Európai Bizottság visszavonta a Bírósághoz 
intézett keresetét. Így  ezek  az adók  nem közvetlenül az internet-szolgáltatásokat terhelik,  hanem a 
távközlési cégek árbevételét. 
Törökországban  az  áfán  felül  25%-os  „Special  Communications  Tax”  (továbbiakban:  SCT)  terheli  a 
mobiltelefonok percdíját, 15% a vezetékes telefonokét2. Az adót 1999-ben vezették be azért, hogy az 
1999-es  földrengés  helyreállítását  finanszírozzák,  eredeti  tervek  szerint  az  adót  csak  egy  évre 
                                                           
2 Mobile telephony and taxation in Turkey – Deloitte, (2012); REGULATORY REFORM IN TURKEY - OECD (2002); 
Török Miniszterelnökség honlapján megtalálható táblázat. (http://www.invest.gov.tr/en-
US/infocenter/publications/Documents/chart-of-principal-turkish-taxes-EN-2013.pdf)
 

 

vezették be, ugyanakkor hatályban maradt és a költségvetés részét képezte 2013-ban is. Kiemelendő, 
hogy 2009-től a vezetékes, nem vezetékes és a mobil internet szolgáltatásra is bevezetésre került az 
SCT 5%-os kulccsal. 
Jelenleg érvényben lévő SCT kulcsok Törökországban: 
Speciális kommunikációs adó 
Mobil távközlési szolgáltatások 
25% 
Rádiós és televíziós műsorszórási szolgáltatások  
15% 
Vezetékes, nem vezetékes és a mobil internet szolgáltatások 
5% 
Egyéb távközlési szolgáltatások 
15% 
 
Az Amerikai Egyesült Államok egyes tagállamai (jelenleg 10) az internet hozzáférésre adót vettettek 
ki még az 1998-as, internet adóztatást szabályozó törvény előtt, és ezek a tagállamok fenntarthatták 
a  korábban  kivetett  adókat  az  internet  hozzáférésekre.  Az  1998-as  törvényt  a  hatályba  lépése  óta 
többször megújították,  módosították.  Jelenleg  folyamatban  van  a  törvény  olyan  módosítása,  amely 
eltörölné  a  tagállamok  lehetőségét,  hogy  adót  vessenek  ki  az  internet  előfizetésekre.  Ezt  a 
törvényjavaslatot az alsóház elfogadta, ugyanakkor a Szenátus még nem. 
Ezen  felül  egyes  országokban  a  közmédia  finanszírozására  szolgáló  nem  adójellegű  díjakat  kötelező 
megfizetniük  azoknak  a  háztartásoknak,  amelyek  TV-,  vagy  rádiókészülékkel  rendelkeznek.  Ezek 
egyösszegű,  háztartásonként  megszabott  díjak,  amelyek  nem  függenek  attól,  hogy  a  háztartás  a 
szolgáltatásokat  milyen  mennyiségben  használja.  Ugyanakkor,  többek  között  Svájcban 3 , 
Németországban4 és  Dániában5 ezt  azoknak a háztartásoknak is meg kell fizetnie, amelyek sem TV, 
sem  rádiókészülékkel  nem  rendelkeznek,  de  van  internetelérésük,  így  indirekten  egy  közteher 
kapcsolódik az internet-előfizetésekhez, míg más országokban csak interneten keresztüli adások után 
nem kell fizetni (pl.: Egyesült Királyság6). 
 
                                                           
3 https://www.billag.ch/private/fees/ 
4 http://www.rundfunkbeitrag.de/e175/e225/Informationsflyer_Buergerinnen_und_Buerger.pdf  
5 http://www.dr.dk/Om_DR/licens/Sprog/LicenceInEnglish.htm 
6 http://www.telegraph.co.uk/finance/personalfinance/money-saving-tips/10925912/The-legal-way-to-avoid-
paying-the-TV-licence-fee.html 


 


Piaci folyamatok és kilátások 
A  telefonszolgáltatáshoz  képest  az  adatforgalmi  szolgáltatások  dinamikája  jelentősen  eltér,  hiszen 
míg  előző  esetben  egy  nagyrészt  telített  piacról  beszélhetünk  –  az  OECD  adatai  7 szerint  a 
mobilpenetráció  hazánkban  már  120%  körüli,  az  NMHH  adatai  alapján  pedig  vezetékes  telefon-
előfizetések  tekintetében  már  kifejezetten  szűkül  a  piac  –,  addig  az  internet-szolgáltatás  egy 
dinamikusan  bővülő  piac,  mind  a  felhasználók  számát,  mind  a  felhasználás  intenzitását,  illetve 
innovációs potenciálját tekintve is.  
2013-as adatok szerint szerint az internet-hozzáférések száma 2005 óta  
4,5-szeresére nőtt Magyarországon 
 
Forrás: NMHH (2013): Távközlési szolgáltatások használata a lakossági felhasználók körében 2013 - Piackutatás az NMHH 
részére (Ariosz Kft.) - http://nmhh.hu/dokumentum/162756/lakossagi_tavkozles_2013.pdf 
Mindezeken  túl  az  adatforgalmi  szolgáltatások  tekintetében  jelentős  bővülés  várható.  Noha 
Magyarországra  vonatkozó  előrejelzések  nem  állnak  rendelkezésünkre,  több  globális  előrejelzés  is 
hasonló tendenciákat jelez előre. 
A Cisco előrejelzése szerint a globális adatforgalom 2013-2018 között mintegy háromszorosára bővül 
(évi 21%-os dinamika), ráadásul a hazánkat is magában foglaló Közép- és Kelet Európa régióban még 
ennél  is  magasabb  növekedést  várnak.  A  jelentős  növekedés  mögött  várhatóan  elsősorban  az 
internetes videószolgáltatások állnak majd, tovább mérsékelve a fájlcseréhez köthető adatforgalmat. 
Ez utóbbi trendet a Cisco a Közép- és Kelet Európa régióra is érvényesnek látja, hiszen a fájlcseréhez 
köthető adatforgalom stagnál az előrejelzésük szerint.  Érdemes megjegyezni, hogy a Cisco becslése 
az általunk ismert előrejelzések közül a konzervatívabbak közé tartozik, hisz pl. egy Nyugat-Európára 
                                                           
7 http://www.keepeek.com/Digital-Asset-Management/oecd/science-and-technology/oecd-communications-
outlook-2013/cellular-mobile-penetration-subscriptions-per-100-inhabitants_comms_outlook-2013-table73-
en#page1 
 

 


vonatkozó  holland  tanulmány  ugyanezen  időszakra  az  adatforgalom  7-9-szeresére  növekedésével 
(40% feletti éves dinamika) számol.8 
Nemzetközi előrejelzések szerint az adatforgalom dinamikus emelkedése várható a következő 
években, elsősorban a videószolgáltatásoknak köszönhetően 
 
Forrás: Cisco (2014): The Zettabyte Era: Trends and Analysis (http://www.cisco.com/c/en/us/solutions/collateral/service-
provider/visual-networking-index-vni/VNI_Hyperconnectivity_WP.pdf)
  
Az adatforgalom általános növekedése mellett a másik fontos globális tendencia a mobilhozzáférések 
és  a  mobil  tartalomfogyasztás  terjedése.  Az  Ericsson  egy  2012-es  előrejelzése9 globálisan  az 
előfizetések közel 3,5-szeresére növekedésével számol 2012 és 2017 között. Noha Magyarországon a 
már  most  is  magas  mobilpenetráció  miatt  feltételezhetően  nem  várható  ilyen  arányú  bővülés,  a 
hordozható  eszközök  terjedése  nem  elhanyagolható  további  növekedésre  adhat  alapot  –  ami 
ugyanakkor szinte kizárólag az adatforgalomban jelenik majd meg, a hangszolgáltatások tekintetében 
nem. A Cisco már idézett előrejelzése szerint a mobileszközökön forgalmazott adatok évente 61%-kal 
bővülhetnek 2013 és 2018 között globálisan, és 69%-kal a Közép- és Kelet-Európa régióban10. 
A magyar piac bővülési potenciálja kapcsán az OECD nemzetközi adatai szolgálhatnak iránymutatásul. 
Ezek  alapján  általában  is, de  a  mobil-adatkapcsolatok  területén  különösen magas  bővülésnek  lehet 
tere a következő években, összhangban a globális előrejelzésekkel.  
                                                           
8 Forrás: Dialogic and the Eindhoven University of Technology (2014): Fast Forward - How the speed of the 
internet will develop between now and 2020 (http://nlkabel.nl/wp-content/uploads/2014/06/onderzoek-
Dialogic-Fast-Forward-2014.pdf)
 
9 Forrás: Ericsson Traffic and Market Report June 2012 
(http://www.ericsson.com/res/docs/2012/traffic_and_market_report_june_2012.pdf) 
10 Cisco(2014): Cisco Visual Networking Index: Forecast and Methodology, 2013–2018, white paper (Table 16 - 
http://www.cisco.com/c/en/us/solutions/collateral/service-provider/ip-ngn-ip-next-generation-
network/white_paper_c11-481360.pdf)
 

 



Bár az utóbbi években viszonylag erősen bővült, továbbra is átlag alatti az internethasználók 
aránya Magyarországon 
 
Forrás: OECD számítások az OECD, ICT adatbázis és az Eurostat, Information Society Statistics alapján, 2014 július. 
A fentiek alapján a távközlési adó kiterjesztése egy várhatóan dinamikusan bővülő adóalapot érne el, 
ami  ellensúlyozhatja  a  jelenlegi  alapnak  hosszabb  távon  a  fogyasztási  szokások  megváltozása  miatt 
bekövetkező erózióját. Ezzel együtt, noha feltételezhető, hogy az internetfogyasztási szokások miatt 
az  adatforgalom  és  a  piac  bővülése  nem  állna  meg,  nem  kizárható,  hogy  az  internet-szolgáltatásra 
kivetendő  adó  nem  elhanyagolható  mértékben  fékezné  az  ágazat  dinamikáját.  A  dinamikus  hatás 
becsléséhez  nem  állnak  rendelkezésünkre  árrugalmassági  adatok,  de  feltételezhető,  hogy 
fékezőhatásra  főként  a  mobilpiac  esetében  lehet  számítani,  hiszen,  míg  az  OECD  adatai  alapján  a 
vezetékes  internetszolgáltatások  árai  hazánkban  viszonylag  visszafogottnak  mondhatók,  addig  a 
magyar mobilpiac meglehetősen drágának tűnik nemzetközi összehasonlításban11. 
A mobil-adatelőfizetések tekintetében jelentős bővülési potenciállal rendelkezhet a magyar piac 
 
Forrás: OECD, Broadband Portal, www.oecd.org/sti/broadband/oecdbroadbandportal.htm, 2014 július. 
                                                           
11 http://www.keepeek.com/Digital-Asset-Management/oecd/science-and-technology/oecd-communications-
outlook-2013/main-trends-in-pricing_comms_outlook-2013-9-en#page27  


 

Megfontolások az adó szerkezete kapcsán 
A  távközlési  adó  jelenlegi  logikájába  leginkább  egy  forgalomarányos  megoldás  illik  bele,  de 
alternatívát  jelenthet  egy  árbevétellel  vagy  előfizetési  díjjal  arányos,  illetve  egy  előfizetésenként 
állandó változat is. 
Az internetszolgáltatás árbevételével, illetve az előfizetési (és forgalmi) díjjal arányos változat előnye, 
hogy  könnyebben  kalkulálható,  technikailag  könnyebben  bevezethetőnek  tűnik.  Hátránya 
ugyanakkor,  hogy  könnyebben  áthárítható,  egyértelműen  megjelenhet  a  szolgáltatások  áraiban, 
ráadásul Spanyolországhoz és Franciaországhoz hasonlóan felmerülhet az adó európai szabályoknak 
való megfelelésének kérdése. Ugyan a francia esetben már megállapították a közteher jogszerűségét, 
fontos  különbség  lehet,  hogy  a  hazai  adómérték  várhatóan  jelentősen  meghaladná  a  spanyol  és 
francia  példákat.  További  hátrány,  hogy  nehezen  illeszkedne  a  távközlési  adó  jelenlegi  formájához, 
hiszen  a  különböző  távközlési  szolgáltatásokat  eltérő logika és  alap mentén  terhelné  a kiterjesztett 
adó. Egy ilyen megoldás továbbá jelentősebb piaci hatásokkal is járhat, versenyhátrányba hozva azon 
vállalkozásokat, akik leginkább csak internetszolgáltatást nyújtanak ügyfeleiknek, hiszen a szélesebb 
szolgáltatási  csomagot  (pl.  TV+telefon+internet,  vagy  mobiltelefon-előfizetéshez  kapcsolt 
adatkapcsolat)  nyújtó  vállalkozások  az  egyes  szolgáltatások  relatív  árainak  módosításával 
mérsékelhetnék adóterheiket. 
Amennyiben  előfizetésenként  egy  fix  összegű  adóteher  kerülne  kivetésre,  az  elsősorban  az 
alacsonyabb  sávszélességű  és  így  jellemzően  olcsóbb,  illetve  a  mobilinternet-előfizetések  kapcsán 
jelentene  jelentősebb  terhelést.  Főként  az  utóbbiakkal  kapcsolatos  piaci  reakciók  lehetnek 
jelentősek,  hiszen  ezek  a  díjcsomagok  sok  esetben  csupán  havi  néhány  száz  MB  forgalmat 
tartalmaznak, jellemzően telefon díjcsomagok részeként vagy egyes esetekben a havi 1000 Ft-ot sem 
meghaladó előfizetési díj mellett. Így e díjcsomagok esetében egy, a megcélzott bevételt biztosítani 
képes fix adóteher a szolgáltatás költségéhez képest kiugróan magas lenne, vagyis ez a megközelítés 
a  mobilinternet-piac  jelentős  visszaszorulásához  vezetne.  Felmerülhetne  a  vezetékes,  illetve  mobil-
előfizetések  eltérő  tételes  adóval  történő  terhelése,  tekintve  ugyanakkor,  hogy  e  két  technológia 
egyre  szélesebb  körben  közvetlenül  is  versenyzik,  ez  a  lépés  meglehetősen  piactorzító  lehet, 
versenyelőnybe  hozva  az  amúgy  is  jóval  magasabb  piaci  erejű  mobilszolgáltatókat,  illetve 
felmerülhetnek a technológiasemleges szabályozás EU-s elvének teljesülésével kapcsolatos viták is.12 
Egy  tisztán  forgalom-arányos  adóteher  előnye  egyrészt,  hogy  illeszkedik  a  távközlési  adó  jelenlegi 
logikájába,  illetve  a  felhasználók  közül  a  legnagyobb  hálózatterhelést  generáló  fogyasztókat  sújtja 
nagyobb  teherrel.  Noha  a  magánszemélyek  esetében  a  kiugró  forgalom  egy  része  a  jellemzően 
illegális  tartalmakat  forgalmazó  fájlcserélő  hálózatokból  származik13,  egyre  növekszik  a  legális 
                                                           
12 http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32002L0021&from=EN  
Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos keretirányelv 8. cikk 
(1) „…A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ezen irányelvben és a  különös irányelvekben meghatározott 
szabályozási  feladatok  –  különösen  a  hatékony  verseny  biztosítását  célzó  szabályozási  feladatok  –  ellátása 
során,  a  nemzeti  szabályozó  hatóságok  a  lehető  legnagyobb  mértékben  vegyék  figyelembe  a 
technológiasemleges szabályozás kívánalmát.” 
13 A Cisco becslése szerint Közép- és Kelet-Európában a fájlcsere szerepe a fogyasztók teljes adatforgalmán 
belül a 2013 egyharmad feletti arányról 2018-ra 12%-ra mérséklődhet. Forrás: Cisco(2014): Cisco Visual 
Networking Index: Forecast and Methodology, 2013–2018, white paper (Table 10 és 12 - 
http://www.cisco.com/c/en/us/solutions/collateral/service-provider/ip-ngn-ip-next-generation-
network/white_paper_c11-481360.pdf)
 

 

streaming-szolgáltatások  (pl.  Youtube,  Spotify,  Deezer,  Netflix,  Pandora,  HBO  Go,  Hulu), 
videokommunkációs megoldások (pl. Skype, Viber, Google Hangout), illetve felhő-szolgáltatások (pl. 
OneDrive,  Dropbox,  iTunes),  és  legális  szoftverboltok  (pl.  Steam,  Valve)  szerepe  is.  A  legális 
tartalomfogyasztás  egyelőre  kevésbé  elterjedt  Magyarországon,  mint  az  e  tekintetben  éllovas 
Egyesült Államokban, ám ez részben annak az eredménye is lehet, hogy a szolgáltatók egy része még 
csak tervezi a hazai piacra lépést. A forgalomarányos adó hátránya, hogy korlátozhatja, késleltetheti a 
jellemzően  adatforgalom-intenzív  legális  szolgáltatások  piacra  lépését  (pl.  Netflix),  illetve 
terjeszkedését (pl. Spotify, Steam, stb.). Továbbá fékezheti az innovációt is, elsősorban az új, hálózati 
eszközöket  és  folyamatos  adatkapcsolatot  használó  technológiák  terjedésének  visszafogásán 
keresztül.  Egy  ilyen  adó  a  szolgáltatók  számára  is  nehezebben  tervezhető,  adott  esetben  arra 
ösztönözheti a távközlési vállalkozásokat, hogy az adatforgalom csökkentésére törekedjenek; ezáltal 
hátráltatja az ágazat fejlődését, a beruházásra való ösztönzés fékezésén keresztül pedig a szélessávú 
internet-elérések  térnyerését.  Emellett  az  adóteher  esetleges  áthárítása  esetén  ez  a  megoldás 
különösen  kedvezőtlenül  érintené  a  gyors  fejlődést  felmutatni  képes  internetes  startup-
vállalkozásokat  és  egyes  speciális  szolgáltatásokat  (pl.  ingyenes  wifi-szolgáltatás)  is.  A  hátrányokat 
mérsékelheti  a  két  megoldás  kombinációja;  vagyis  egy  forgalom-arányos,  ugyanakkor 
előfizetésenként maximalizált adóteher bevezetése.  
Az adófizetők köre 
Az  adót  fizető  szolgáltatók  köre  jórészt  átfed  a  távközlési  adó  jelenlegi  alanyaival,  ugyanakkor  az 
egyes szolgáltatók súlya ezen a piacon igen eltérő. A hanghívások piacán mostanra a beszélt percek 
mintegy 4/5-ét a mobilhálózatokból indított hívások adják.  
Eközben  az  internet-szolgáltatások  esetében  az  előfizetések  közel  2/3-a  mobil  előfizetés,  a 
forgalomból  ugyanakkor  a  mobilszolgáltatók  csupán  néhány  százalékos  részesedéssel  bírnak.  (Az 
azonos  forgalmat  biztosító  mobilinternet-előfizetések  ugyanakkor  jellemzően  drágábbak,  így  a 
díjbevételen belül ezen szolgáltatók súlya jelentősebb lehet.)  
A mobil távközlési piacot 3 nagy szereplő uralja. Ezen a piacon az NMHH legfrissebb elérhető adatai 
szerint  a  Telekom  47,  a  Telenor  30,  a  Vodafone  23  százalékos  részesedéssel  bír.  A  vezetékes 
hanghívások piacán a Telekom 56, a UPC 15, az Invitel 13, a Digi 10 százalékkal rendelkezik, míg a piac 
fennmaradó  részén  kisebb  szolgáltatók  (Tarr,  GTS-Hungary,  PR-TELEKOM,  ViDaNet,  PARISAT  stb.) 
osztoznak.  
Az  alábbi  táblázat  jól  illusztrálja,  hogy  az  adó  internet-szolgáltatókra  való  kiterjesztése  (az 
adatforgalom alapján) elsősorban a vezetékes internet-piacon jelentősebb szolgáltatók (UPC, Invitel, 
Digi  és  más,  kisebb  szolgáltatók)  relatív  súlyát  növelné  az  adófizetők  körén  belül.  A  távközlési  adó 
kiterjesztése  által  érintett  vállalkozói  kör  sokkal  kevésbé  koncentrált,  mint  a  telefonszolgáltatások 
esetében,  így  nagyobb  arányban  vannak  köztük  olyan  (zömében  hazai,  csak  regionálisan, vagy  egy-
egy  településen  aktív)  szereplők,  melyek  tevékenységi  köre  kevésbé  diverzifikált,  s  így  sokkal 
érzékenyebben  reagálnának  a  többlet-adóterhelésre.  Néhányuk  esetében  az  adatforgalom 
számottevő része a televízió-szolgáltatáshoz köthető (pl. IPTV). Többségük minden bizonnyal az adó 
teljes  áthárítására,  vagy  beruházási  tevékenységük  drasztikus  visszafogására  kényszerülne,  ami 
jelentősen rontaná versenyképességüket. Az átrendeződés pontos mértéke erősen összefügg az adó 
szerkezeti  kialakításával.  Egy  előfizetésenként  bevezetett  felső  korlát  érdemben  is  képes  tompítani 
ezt a hatást, ám teljesen nem szüntetné meg. 

 

részesedés az internetpiacon 
a hatályos 
a teljes 
(előfizetők száma szerint, 
Az érintett vállalkozások közül az 
távközlési 
adatforgalom-
2013) 
OSAP felmérés alapján ismert 
adóból való 
ból való 
mobil (csak az 
adatforgalmat bonyolító cégek 
részesedés 
részesedés 
vezetékes 
adatforgalmat 
(2013. jan.) 
(2013) 
bonyolítók) 
összesen 52 vállalkozás 
99% 
100% 
100% 
100% 
a 6 piacvezető vállalkozás 
Magyar Telekom Távközlési 
48,2% 
37,7% 
38,1% 
21,4% 
Nyilvánosan Működő Részvénytársaság  
TELENOR 
25,4% 
0,0% 
25,8% 
0,3% 
Vodafone Magyarország Mobil 
Távközlési Zártkörűen Működő 
18,6% 
0,0% 
35,4% 
0,6% 
Részvénytársaság  
INVITEL Távközlési Zrt.  
2,6% 
11,0% 
0,0% 
11,4% 
UPC Magyarország Telekommunikációs 
2,1% 
24,0% 
0,2% 
31,3% 
Korlátolt Felelősségű Társaság  
DIGI Távközlési és Szolgáltató Korlátolt 
1,7% 
14,8% 
0,5% 
21,4% 
Felelősségű Társaság  
összesen 
98,6% 
87,5% 
100% 
86,4% 
csak kábeltelevíziós technológiát alkalmazó* vállalkozások 
a távközlési adónak jelenleg is alanya 
0,1% 
4,0% 

3,8% 
(13 vállalkozás) 
a távközlési adónak jelenleg nem 

3,8% 

3,8% 
alanya (17 vállalkozás) 
összesen (30 vállalkozás) 
0,1% 
7,8% 

7,7% 
vegyes tevékenységű vezetékes szolgáltatók 
a távközlési adónak jelenleg is alanya 
0,2% 
3,6% 

3,5% 
(7 vállalkozás) 
a távközlési adónak jelenleg nem 

1,1% 

2,5% 
alanya (9 vállalkozás) 
összesen (16 vállalkozás) 
0,2% 
4,7% 

5,9% 
*kizárólag DOCSIS 1.0,  2.0, 3.0 és sodrott érpáras vagy koax kábeles Ethernet technológiát használó 
vállalkozások 
FORRÁS: OSAP távközlési adatok és NAV adóbevallások 
 
Az adómérték kalibrálása 
Az internet-szolgáltatás után a KSH adatai alapján a szolgáltatók évente hozzávetőlegesen nettó 170 
milliárd  Ft  árbevételre  tesznek  szert14.  Ennek  arányában  egy,  a  telefonszolgáltatásokéhoz  hasonló 
mértékű,  forgalmi  típusú  adó  bevezetésével  így  20-25  milliárd  Ft  többletbevétel  lenne  elérhető. 
(Mivel a távközlési adót a szolgáltatók a tárgyhónapot követő második hónapban kötelesek bevallani 
és megfizetni, a bevezetés évében pénzforgalmi szemléletben ennek csupán az év első 10 hónapjára 
jutó  része  jelentkezne.)  Ugyanakkor  a  pontos  paraméterek  kalibrálását  rendkívül  megnehezíti  – 
különösen felső korlát alkalmazása esetén –, hogy nem rendelkezünk megfelelő eloszlási adatokkal az 
egyes előfizetések forgalmával kapcsolatban. Az eloszlással kapcsolatos bizonytalanság miatt az egyes 
paraméterek alapján várható adómérték csak viszonylag tág tartományon belül becsülhető. 
A KSH legfrissebb elérhető adatai szerint15 2014 második negyedévében 6,8 millió internet-előfizetés 
volt  Magyarországon;  ebből  2,4  millió  a  vezetékes  és  4,4  millió  a  vezeték  nélküli  (döntően  mobil) 
                                                           
14 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_oni002.html  
15 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_oni001.html  

 

előfizetések száma. Az elmúlt időszakban elsősorban a mobil előfizetések száma mutatott dinamikus 
növekedést. 
Az adatforgalomra az OSAP 1995 adatgyűjtéséből áll rendelkezésünkre adat. Ez alapján 2013-ban egy 
átlagos  mobilinternet-előfizetés  havi  adatforgalma  0,4  GB,  egy  átlagos  vezetékes  előfizetés  havi 
adatforgalma  46  GB  volt.  A  mobilinternet-előfizetések  mintegy  ¼-e  ugyanakkor  inaktív  volt,  azaz 
egyáltalán  nem  történt  rajta  adatforgalom.  (Ezek  vélhetően  telefon  díjcsomagokba  épített 
előfizetések.) Ugyanezen adatok alapján a vezetékes előfizetéseknek mintegy 6,5 százaléka volt üzleti 
előfizetés. Az üzleti és az egyéni előfizetők számára nem áll rendelkezésünkre megbontás. 
A  forgalom  felhasználók  közti  megoszlásáról  ugyanakkor  nem  áll  rendelkezésünkre  megfelelő  adat. 
Ennek  tekintetében  ezért  csak  feltételezésekkel  élhetünk,  a  pontosabb  tervezéshez  csak  a 
szolgáltatók  tudnának  megfelelő  adatokat  szolgáltatni.  A  becslést  nehezíti,  hogy  a  vezetékes 
kapcsolatokkal  rendelkező  ügyfelek  adatforgalma  vélhetően  több  nagyságrenddel  eltér  egymástól. 
Miközben egy konzervatívabb, az internetet szinte kizárólag e-mailezésre és híroldalak böngészésére 
használó  internet-felhasználó  havi  adatforgalma  akár  1  GB  alatt  maradhat,  az  online  video-
szolgáltatások  felhasználói  több  10,  a  fájlcserélő-szolgáltatások  felhasználói  akár  több  száz  GB 
adatforgalmat  is  generálhatnak  egy  hónapban;  egy  számos  alkalmazottal  rendelkező  üzleti  ügyfél 
havi adatforgalma pedig ennél is akár nagyságrendekkel nagyobb lehet. 
Hasonló esetekben bevett statisztikai feltételezés az eloszlás lognormális eloszlással való közelítése. 
Az  eloszlás  szórása  ismeretlen,  azonban  a  fentiek  alapján  feltételezhető,  hogy  az  meglehetősen 
koncentrált. A bevételi hatás becslése során azzal a feltételezéssel élünk, hogy a lognormális eloszlás 
szórása 1,7 és 2,4 közt van. Az előbbi azt jelenti, hogy az előfizetők felső 20%-ánál a teljes forgalom 
mintegy 80%-a koncentrálódik (ez az ún. Pareto-elv), míg az utóbbi esetben a felső 10%-a bonyolítja a 
teljes forgalom mintegy 85%-át. 
A  fenti  paraméterek  mellett,  számításaink  szerint  egy  a  távközlési  adó  esetében  alkalmazotthoz 
hasonló,  magánszemélyek  esetében  havi  700  Ft-os,  üzleti  előfizetők  esetében  havi  5000  Ft-os 
ármaximum megkezdett  GB-onként 150 Ft-os adómérték mellett  nagyjából elegendő lehet a kívánt 
bevétel eléréséhez; ez a becslés azonban jelentős bizonytalanságot hordoz magában. 
Várható adóbevétel 12 hónapra 150 Ft/GB adómérték mellett, egyéni felhasználók esetében havi 
700, üzleti felhasználók esetében havi 5000 Ft maximális mérték esetén. 

  
Előfizetések  Bevétel (alsó 
Bevétel (felső 
száma (db) 
becslés, Mrd 
becslés, Mrd 
HUF) 
HUF) 
Mobil előfizetők (csak aktív) 
3 300 000 


Vezetékes egyéni előfizetők 
2 250 000 
12 
16 
Vezetékes üzleti előfizetők 
150 000 


Összesen 
5 700 000 
21 
32 
 
Ha  a  magánszemélyek  esetében  valamivel  magasabb,  1000  Ft-os  GB-onkénti  adómérték  kerül 
bevezetésre,  a  25  milliárd  Ft-os  elvárt  bevétel  is  nagy  valószínűséggel  teljesülne.  Ugyanakkor 
érdemes figyelembe venni, hogy a KSH adatai szerint az egy előfizetésre jutó nettó árbevétel 2012-
10 
 

ben  mintegy  havi  2400  Ft  volt,  ami  bár  minden  bizonnyal  jelentős  szórást  mutat,  jól  jelzi,  hogy  az 
előfizetők szempontjából az esetlegesen áthárított adó rendkívül jelentős áremelkedést okozna. 
Várható adóbevétel 12 hónapra 150 Ft/GB adómérték mellett, egyéni felhasználók esetében havi 
1000, üzleti felhasználók esetében havi 5000 Ft maximális mérték esetén. 

  
Előfizetések  Bevétel (alsó 
Bevétel (felső 
száma (db) 
becslés, Mrd 
becslés, Mrd 
HUF) 
HUF) 
Mobil előfizetők (csak aktív) 
3 300 000 


Vezetékes egyéni előfizetők 
2 250 000 
15 
20 
Vezetékes üzleti előfizetők 
150 000 


Összesen 
5 700 000 
24 
36 
 
Az  adómérték  ennél  pontosabb  kalibrálásához  ugyanakkor  további,  részletesebb  eloszlási  adatokra 
lenne szükség. 
 
Következtetések 
  A  távközlési  adó  bevezetése  a  tapasztalatok  szerint  nem  eredményezte  a  telefonhasználat 
jelentős  csökkenését;  az  adatok  vizsgálata  alapján  az  adó  bevezetését  követően  tartósan 
legfeljebb  2-3%  körüli  visszaesésről  beszélhetünk;  azonban  feltételezhető,  hogy  részben  ez  a 
lassulás  is  a  nemzetgazdaság  2012.  évi  csökkenéséhez  vagy  az  internethálózaton  keresztüli 
kommunikációs technológiák fokozottabb elterjedéséhez köthető.  
  A  távközlési  adó  kiterjesztése  az  internetszolgáltatásokra  egy  várhatóan  dinamikusan  bővülő 
adóalapot  vonna  be,  ami  ellensúlyozhatja  a  jelenlegi  alap  hosszabb  távon  az  internet-
hozzáférések  számának  emelkedése,  az  internethálózaton  keresztüli  kommunikációs 
technológiák  elterjedése,  illetve  a  fogyasztási  szokások  megváltozása  miatt  bekövetkező 
erózióját.  
  Ezzel együtt, noha feltételezhető, hogy az internetfogyasztási szokások miatt az adatforgalom és 
a  piac  bővülése  nem  állna  meg,  nem  kizárható,  hogy  az  internet-szolgáltatásra  kivetendő  adó 
nem elhanyagolható mértékben fékezné az ágazat dinamikáját. 
  Más  országokban  is  találni  példát  az  internethasználat  adóztatására,  ám  ezek  jellemzően 
árbevételhez, illetve szolgáltatási díjhoz kötődnek, adatforgalom alapú példát nem ismerünk. 
  Noha  a  20-25  milliárd  Ft  többletbevétel  reálisan  elérhetőnek  látszik,  a  lépés  visszafoghatná  a 
modern technológiák és szolgáltatások területén tapasztalható innovációt.  
  Álláspontunk  szerint  a  piac  szerkezetét  egy  forgalomarányos,  ugyanakkor  előfizetésenként 
maximalizált adóteher torzítaná a legkevésbé.  
  Becsléseink  szerint  egy,  a  magánszemélyek  esetében  havi  700-1000  Ft-os,  üzleti  előfizetők 
esetében  havi  5000  Ft-os  maximumérték  és  megkezdett  GB-onként  150  Ft-os  adómérték 
nagyjából  elegendő  lehet  a  kívánt  bevétel  eléréséhez,  ezek  a  becslések  azonban  –  pontos 
eloszlási adatok hiányában – jelentős bizonytalanságot hordoznak magukban. A bevételi hatások 
pontosabb becsléséhez  ugyanakkor további, részletesebb eloszlási adatokra lenne szükség. 
11