Külföldi magyarok adóztatása 2.

Szabó Dániel küldte ezt a Közérdekűadat Közérdekű adat igénylést Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére

Az igénylést elutasította a(z) Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Feladó: Szabó Dániel

Delivered

Tisztelt Nemzeti Adó- és Vámhivatal!

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján a következő adatigénylést terjesztem elő, meltre válasz(uk)at kérem elektronicus másolatban/formátumban megküldeni részemre.

Jelen adatigénylés részben viszontválasz a következő címen található, korábbi adatigénylésre Önök által adott válaszra:
https://kimittud.atlatszo.hu/request/kul...

Jelen adatigénylés a következő törvénnyel kapcsolatos:
1995. évi CXVII. törvény, különösen annak 3.§-a 2. pontjának a) bekezdése

Köszönöm, hogy válaszoltak a fent hivatkozott adatigénylésre a fent hivatkozott törvénnyel kapcsolatban, és sajnálattal vettem tudomásul, hogy az igényelt statisztikai adatok nem állnak a NAV rendelkezésére a külföldön élő magyar állampolgárokkal kapcsolatban.

Azonban a tisztánlátás érdekében kérem engedje meg, hogy pontosítást kérjek a belföldi-külföldi illetőséget, illetve az esetleges állampolgárságra épülő diszkriminációt illetően.
Válaszukban olyan jogszabályokra hivatkoztak, amelyek véleményem szerint önmagukban nem válaszolták meg a feltett kérdéseket.

Idézek válaszukból:
„...hogy az egyes jogcímen megszerzett bevételhez, jövedelemhez kapcsolódó adókötelezettség meghatározásánál döntő jelentősége az érintett magánszemély adóügyi illetőségének meghatározásának és nem az érintett magánszemély adózó állampolgárságán van.”

Ezt a választ nem tartom értelmezhetőnek, hiszen az illetőséget meghatározó törvény legelején található az állampolgárság, mint feltétel a belföldi illetőség megállapítására.

Az illetőség tehát az állampolgárságtól függ (magyar állampolgárok esetében), hiszen minden magyar állampolgár automatikusan belföldi illetőségű, kivéve azokat a kettős állampolgárokat, akik nem rendelkeznek belföldön bejelentett lakcímmel. Ha ez nem így lenne, kérem helyesbítsenek.

Továbbá válaszuk jelentős részében az OECD példa-megállapodásából idéztek, és feltételezték egy ilyen kettős adózást elkerülő egyezmény fennállását, amivel Magyarország a legtöbb állam tekintetében NEM rendelkezik.

Így a legtöbb ország és terület esetén fennáll a kettős adóztatás lehetősége, ha a magyar állampolgár egyidejűleg nem állampolgára más államnak is. Ez különösen hátrányosan érintheti azokat az állampolgárokat, akik szegényebb, fejlődő országokban élnek és dolgoznak és alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek.

Értelmezésem szerint a jogszabályt követve - ha minden más feltétel azonos és csak az illető személy állampolgársági helyzetében van eltérés - fennáll az állampolgárság szerinti megkülönböztetés. Ha ez nem így lenne, kérem válaszukban pontosítsanak.

Értelmezésem szerint ha Személy „A1”:
- Argentínában él már születésétől kezdve; magyar szülők gyermeke és magyar állampolgár. Más (pl. argentin) állampolgársága tisztázatlan okokból nincs, csak magyar.
- Havonta 300 dollárt keres, és a bankja ahova fizetését kapja magyar állampolgárságánál fogva a CRS keretin belül jelenti számlája (meglétét és) egyenlegét a NAV-nak*
- Magyarországhoz állampolgárságán kívül nem köti semmi (nincs bejelentett lakcíme Magyarországon), és
- Magyarországról jövedelme nem származik,
akkor Személy „A1” Magyarországon „illetőséggel bírna”, adóköteles lenne minden jövedelmére vonatkozóan, bárhol is szerezte azt - függetlenül attól, hogy jövedelme után már adózott más ország(ok)ban, vagy sem.

*= a CRS szerint eljáró bankok jelentős része minden magyar útlevéllel számlát nyitót automatikusan magyar adózóként és jelentendőként kezel - függetlenül a lakhelytől és az esetlegesen meglévő egyezményektől. Argentínának tudomásom szerint nincs kettős adózást elkerülő egyezménye Magyarországgal, de már tagja a CRS keretrendszernek.

Magyarul Személy „A1” kettős adózás alá esne, és ez alsó határ nélkül, már az első megszerzett dollártól érvényesülne. Ez különös nehézséget jelentene Személy „A1”-nek, hiszen jövedelme igen alacsony és az esetleges helyi adót utána már megfizette. Ettől függetlenül mégis adóznia kellene Magyarországon is - egy olyan helyen ahol soha nem élt vagy tartott fent lakhelyet. Ez nemcsak pénzügyi, hanem adminisztratív nehézségeket is róna Személy „A1”-re, esetelegesen ellehetetlenítve életszínvonalát.

Ha nem fizetne Magyarországon adót akkor viszont törtvényt szegne, és hatalmas büntetésekre számíthatna.

Ugyanakkor ha egy Személy „B1” mindenben egyezik a fent leírt Személy „A1”-gyel, kivéve azt, hogy rendelkezik argentin állampolgársággal is, máris devizakülföldi lenne a törvény szemszögéből.

Tehát, ha Személy „B1”:
- Argentínában él már születésétől kezdve; magyar szülők gyermeke. Magyar-argentin kettős állampolgár.
- magyar lakcíme nincs
- Havonta 300 dollárt keres Argentínában
- Magyarországhoz állampolgárságán kívül nem köti semmi (nincs bejelentett lakcíme Magyarországon), és
- Magyarországról jövedelme nem származik
akkor Személy „B1” devizakülföldi lenne a törvény szerint, és nem lenne „illetősége” Magyarországon.

Amennyiben a fent leírt példát, ahol minden egyéb tényező - kivéve egy második állampolgárság meglétét vagy hiányát - egyezik, és az érintettek törvény szerinti kedvező vagy kifejezetten hátrányos megítélését (devizabel- vagy külföldikénti kezelését) kizárólag azok (Személy „A1” és Személy „B1”) állampolgársága dönti el nem tekintik állampolgárság szerinti diszkriminációnak, kérem indokolják meg, hogy miért nem.

Az egyértelműség kedvéért, kérem válaszoljanak az alábbi, fiktív, de talán sokakat érintő példa-személyek adóilletőségét és adókötelezettségét illetően. Kérem fordítsanak figyelmet arra, hogy az egyes személyek leírása alatt feltett kérdések eltérőek lehetnek.

Személy „A”:
- Argentínában él már születésétől kezdve; magyar szülők gyermeke és magyar állampolgár. Más (pl. argentin) állampolgársága tisztázatlan okokból nincs, csak magyar.
- Havonta 300 dollárt keres
- Magyarországhoz állampolgárságán kívül nem köti semmi (nincs bejelentett lakcíme Magyarországon), és
- Magyarországról jövedelme nem származik
- Argentínában adózik jövedelme után
- Argentínával Magyarországnak nincsen a kettős adózás elkerülésére irányuló egyezménye

Kérdés A/1:
A fent vázoltak alapján adóügyileg belföldinek kellene-e tekinteni Személy „A”-t?
Kérdés A/2:
Kellene-e adót fizetnie Magyarországon az Argentínában megszerzett havi 300 dollárnyi jövedelme után?

Személy „B”:
- Argentínában él már születésétől kezdve; magyar szülők gyermeke. Magyar-argentin kettős állampolgár.
- Havonta 300 dollárt keres
- Magyarországhoz állampolgárságán kívül nem köti semmi (nincs bejelentett lakcíme Magyarországon), és
- Magyarországról jövedelme nem származik
- Argentínában adózik jövedelme után
- Argentínával Magyarországnak nincsen a kettős adózás elkerülésére irányuló egyezménye

Kérdés B/1:
A fent vázoltak alapján adóügyileg belföldinek kellene-e tekinteni Személy „B”-t?
Kérdés B/2:
Kellene-e adót fizetnie Magyarországon az Argentínában megszerzett havi 300 dollárnyi jövedelme után?

Személy „C”:
- Ausztriában él és dolgozik már 20 éve. Csak magyar állampolgár.
- Magyarországhoz állampolgárságán kívül nem köti semmi (nincs bejelentett lakcíme Magyarországon), és
- Magyarországról jövedelme nem származik
- Ausztriában adózik jövedelme után

Kérdés C/1:
A fent vázoltak alapján adóügyileg belföldinek kellene-e tekinteni Személy „C”-t? Ebben az esetben a kérdés nem arra irányul, hogy kell-e adót fizetnie, hanem, hogy adóügyileg belföldi-e Magyarországon a magyar szabályok szerint.
Kérdés C/2:
Adóbevallást kellene-e készítenie?

Személy „D”:
- Ausztriában él és dolgozik már 20 éve. Magyar-szlovák kettős állampolgár.
- Magyarországhoz állampolgárságán kívül nem köti semmi (nincs bejelentett lakcíme Magyarországon), és
- Magyarországról jövedelme nem származik
- Ausztriában adózik jövedelme után

Kérdés D/1:
A fent vázoltak alapján adóügyileg belföldinek kellene-e tekinteni Személy „D”-t? Ebben az esetben a kérdés NEM arra irányul, hogy kell-e adót fizetnie, hanem, hogy adóügyileg belföldi-e Magyarországon a magyar szabályok szerint.

Személy „E”:
- Kínában élő, kínai-magyar kettős állampolgár, aki magyar állampolgárságát honosítás útján szerezte meg több évvel ezelőtt
- Magyarországhoz állampolgárságán kívül nem köti semmi (nincs bejelentett lakcíme Magyarországon), és
- Magyarországról jövedelme nem származik
- Kínában adózik jövedelme után

Kérdés E/1:
A fent vázoltak alapján adóügyileg belföldinek kellene-e tekinteni Személy „E”-t?

Személy „F”:
- Kínában élő magyar állampolgár. Tanuló és Kínában adóköteles jövedelme is van
- Magyarországhoz állampolgárságán kívül nem köti semmi (nincs bejelentett lakcíme Magyarországon), és
- Magyarországról jövedelme nem származik
- Kínában adózik jövedelme után
- Csak magyar állampolgársággal rendelkezik

Kérdés F/1:
A fent vázoltak alapján adóügyileg belföldinek kellene-e tekinteni Személy „F”-et? Ebben az esetben a kérdés NEM arra irányul, hogy kell-e adót fizetnie, hanem, hogy adóügyileg belföldi-e Magyarországon a magyar szabályok szerint.
Kérdés F/2:
Szükséges adóilletőséget igazoló dokumentumot beszereznie?

Személy „G”:
- Ghánában, ösztöndíjjal tanuló magyar állampolgár
- Magyarországról jövedelme nem származik
- Ösztöndíja Ghánában adómentes, egyéb jövedelme után fizeti a helyi adót
- Csak magyar állampolgársággal rendelkezik
- Ghánával Magyarországnak nincsen a kettős adózás elkerülésére irányuló egyezménye

Kérdés G/1:
A fent vázoltak alapján adóügyileg belföldinek kellene-e tekinteni Személy „G”-t?
Kérdés G/2:
Kell-e ösztöndíja és egyéb jövedelme után adóznia Magyarországon?
Ösztöndíja Ghánából, egy helyi magánalapítványtól származik, és egy helyi bankszámlára kerül kifizetésre. Egyéb jövedelme Ghánából származik, és egy helyi bankszámlára kerül kifizetésre.

Személy „H”:
- Németországban, ösztöndíjjal tanuló magyar állampolgár
- Magyarországról jövedelme nem származik
- Ösztöndíja Németországban adómentes
- Csak magyar állampolgársággal rendelkezik

Kérdés H/1:
A fent vázoltak alapján adóügyileg belföldinek kellene-e tekinteni Személy „H”-t? Ebben az esetben a kérdés nem arra irányul, hogy kell-e adót fizetnie, hanem, hogy adóügyileg belföldi-e Magyarországon a magyar szabályok szerint.

Személy „J”:
- Eredetileg csak magyar állampolgár, de befektetés révén hozzájutott egy másik állam állampolgárságához, így már kettős állampolgár
- nem Magyarországon él, hanem bejelentett lakcíme szerint Bécsben
- Jövedelmét egy Bermudán felállított cégén keresztül kapja; jövedelme nem Magyarországon keletkezik

Kérdés J/1:
A fent vázoltak alapján adóügyileg belföldinek kellene-e tekinteni Személy „J”-t?
Kérdés J/2:
A kifejezetten fent vázolt jövedelme adóköteles lenne Magyarországon?

Személy „K”:
- Csak magyar állampolgár, magyar lakcíme nincsen
- 15 éve él és dolgozik Srí Lankán orvosként, ahol gyerekeken segít
- Keresete havi 300 dollár, ami után az esedékes adót Srí Lankán megfizeti. Példánkban feltételezzük, hogy ennek az adónak a mértéke 4% az ottani adózási rendszer szabályai szerint, mely progresszív.
- Srí Lankával Magyarországnak nincsen a kettős adózás elkerülésére irányuló egyezménye

Kérdés K/1:
A fent vázoltak alapján adóügyileg belföldinek kellene-e tekinteni Személy „K”-t?
Kérdés K/2:
A kifejezetten fent vázolt jövedelme adóköteles lenne Magyarországon?
Kérdés K/3:
A fenti esetben mekkora lenne az adó és járulékok mértéke?

Személy „L” Libériában él, és TV interjút ad egy magyar TV csatornának.
Magyarul beszél, megjelenése alapján is magyarnak néz ki, bőre színe fehér. Az interjúban utal magyar származására, magyar útlevelére.
Elmondása szerint már 15 éve Libériában él és fizet adót ottani bevételei után, és Magyarországhoz nincsen különösebb kötődése. Szerényen él.

Azonban tudni lehet, hogy szinte biztosan nem libériai állampolgár, mert honosításra az ottani szabályok szerint csak afrikai származású és fekete bőrű személyek jogosultak. A fentiekből joggal lehetne következtetni, hogy az interjút adó személy CSAK magyar állampolgár, de ez nem bizonyított.

Adott tehát:
- a személy neve, kora és egyéb tényezők, melyek alapján beazonosítható
- az, hogy olyan bevétele van, ami Magyarországon adóköteles lenne egy magyar adóilletőségű személy esetében
- az, hogy Személy „L” magyar állampolgár

Utánajárást követően kiderül, hogy Személy „L” valóban rendelkezik magyar állampolgársággal és Magyarországon adót nem fizet.

Kérdés L/1:
Milyen jogkövetkezményekkel kellene szembenéznie Személy „L”-nak?

Kérdés L/2:
Megpróbálná a NAV kideríteni, hogy rendelkezik-e egy másik állam állampolgárságával is?
Kérdés L/3:
Ezt miként tenné?

Remélem megértik aggodalmam forrását: aki szülein keresztül magyar állampolgár, az a honosított állampolgárokkal szemben nem saját elhatározásából jutott állampolgárságához, továbbá azt - más állampolgárság hiányában - feladni sem tudja.

Azonban egy honosított, vagy más okból kifolyólag kettős állampolgársággal rendelkező és külföldön elő személy (pl. határon túli magyar), kedvezőbb elbírálásban részesül a törvény szerint, hiszen csak a Magyarországon megszerzett jövedelme lesz adóköteles. Ha ez nem így lenne, kérem helyesbítsenek.

Ha viszont ez így van, akkor az Önök szerint nem állampolgárság szerinti diszkrimináció?

Továbbá szeretném kérni, hogy válaszoljanak arra a kérdésre, hogy hogyan állapítják meg és kezelik egy másik (magyaron kívüli) állampolgárság meglétének vagy hiányának a tényét, hiszen ez a kérdés releváns a hivatkozott törvénnyel kapcsolatban.

Válaszukat és a ráfordított időt köszönöm.

Az Infotv. 30. § (2) bekezdése szerint kérem, hogy a másolatokat és az egyéb igényelt adatokat elektronikus úton szíveskedjen részemre a feladó e-mail címére megküldeni.
Ha az igényelt adatokat bármely okból nem lehet e-mailben megküldeni, akkor kérem, hogy azokat a kimittud.atlatszo.hu weboldalon töltse fel.

Az Infotv. 29. § (3) és (5) bekezdése alapján adatigénylésem teljesítéséért költségtérítés kizárólag akkor állapítható meg, ha az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár. Ilyen esetben az adatkezelő jogosult az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költségét költségtérítésként meghatározni. Kérem, hogy előzetesen elektronikus úton tájékoztasson arról, amennyiben a kért iratmásolatokra tekintettel költségtérítést állapítana meg. Ebben az esetben kérem, hogy a tájékoztatásban mellékeljen dokumentumlistát, dokumentumonként tüntesse fel az oldalszámot, az adatigénylés teljesítésével kapcsolatos munkaerő-ráfordítás mértékét és annak óradíját.

Kérem, hogy abban az esetben, ha az igényelt adatoknak csak egy részét tekinti megismerhetőnek, az Infotv. 30. § (1) bekezdése alapján azokat az adatigénylés részbeni megtagadásával együtt küldje meg számomra.

Felhívom szíves figyelmét, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH/2015/4710/2/V. számú állásfoglalásából következően a jelen adatigénylés az Infotv. 29. § (1b) bekezdése alapján nem tagadható meg, mivel tartalmazza az adatigénylő nevét és elérhetőségét. Ezen túlmenő adatok megadását az adatkezelő NAIH állásfoglalás szerint nem kérheti, továbbá nem jogosult a személyazonosság ellenőrzésére sem.

Segítő együttműködését előre is köszönöm.

Kelt: 2019. június 13.

Üdvözlettel:

Szabó Dániel

Hivatkozása ide

Feladó: NAV Közérdekű bejelentések
Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Tisztelt Adatigénylő!

2019. június 13-án fenti tárgyban a KiMitTud internetes felületen közérdekű adatigénylést nyújtott be a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (a továbbiakban: NAV), mellyel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom.

Ön 2019. május 6-án ugyanezen tárgyban nyújtott be közérdekű adatigénylést a NAV-hoz. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 29. § (1a) bekezdésében foglaltakra hivatkozva tájékoztatom, hogy az első adatigénylésére adott válaszomban szereplők tekintetében változás nem állt be, azért adatigénylését 2019. június 5-én írt levelemben foglaltakkal megválaszoltnak tekintem.

Tájékoztatom továbbá arról, hogy amennyiben egy magánszemély bizonytalan az illetőségében, az illetékes adóhatóságtól lehetősége van illetőségigazolást kérni, mellyel kapcsolatban bővebb információt az adóhatóság honlapjára kihelyezett „Tájékoztató az adóhatósági igazolások kiadásáról” című 22. számú információs füzetben olvashat. Elérési útvonala: https://nav.gov.hu/nav/inf_fuz. Az illetőségigazolás kiadása illetékmentes.

Jogorvoslati tájékoztató

A közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a teljesítésre nyitva álló (illetve a meghosszabbított) határidő eredménytelen eltelte esetén, valamint az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének felülvizsgálata érdekében a Fővárosi Törvényszéken (1363 Budapest, Pf. 16 - 1055 Budapest, Markó utca 27.) keresettel élhet.

A közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatos jogsértés esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (1024 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C.) is fordulhat.

A pert az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított harminc napon belül kell megindítani. Ha az igény elutasítása, nem teljesítése vagy az adatigénylés teljesítésért megállapított költségtérítés összege miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál bejelentést tesz, a pert a bejelentés érdemi vizsgálatának elutasításáról, a vizsgálat megszüntetéséről, vagy lezárásáról, továbbá az adatkezelő jogsérelem orvoslására, illetve annak közvetlen veszélye megszüntetésére történő felszólítása eredményéről szóló értesítés kézhezvételét követő harminc napon belül lehet megindítani.

Kérem tájékoztatásom elfogadását.

Budapest, 2019. június 28.
Üdvözlettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Hivatkozása ide

Feladó: Szabó Dániel

Delivered

Tisztelt NAV!

Válaszukat köszönve, de sajnálattal vettem tudomásul, hogy nem hajlandóak érdemben válaszolni az általam feltett, potenciálisan több tíz-, vagy akár százezer, külföldön élő és dolgozó magyar állampolgárt érintő kérdéseimre.

Mivel a jogszabályi környezet általam történt értelmezését nem korrigálták, és mivel ahogy az az Önök által kiadott, a zárójelben található link (https://www.nav.gov.hu/data/cms488619/4_... alatt elérhető útmutatóból is egyértelmű, sajnálattal veszem azt is tudomásul, hogy Magyarország Európában egyedülálló módon kettős adóztatást alkalmaz(hat) a világ legtöbb országában élő állampolgáraival szemben, továbbá diszkriminálja azokat az állampolgárokat, akik nem rendelkeznek a magyaron kívüli egyéb állampolgársággal vagy állampolgárságokkal.

Ez annyit jelent, hogy egy, az egész életét külföldön leélt ember még mindig belföldinek lenne tekintendő az Szja törvény szerint, feltéve, hogy csak magyar állampolgársággal rendelkezik. Ebből adódik az is, hogy visszamenőlegesen több évre szabhat rá ki büntetést az Állam ha az illető nem vallja be jövedelmét és nem fizeti be a jogszabály szerint befizetendő adót és az esetleges járulékokat.

Még ha a helyi külföldi szabályok szerint egyáltalán nincs vagy csak mérsékelt adókötelezettség áll is fent, az érintett személy alacsony jövedelme jelentős részét ilyenkor is köteles lenne leróni Szja és járulkék(ok) formájában Magyarországon.

Ez véleményem szerint egy méltánytalan helyzet, amely nem csak, hogy limitálja a magyar állampolgárok vállalkozói potenciáját (főként a fejlődő országokban), hanem kriminalizálja is mindazon állampolgárokat, akik egész életüket, vagy annak kisebb-nagyobb részét külföldön leélve nem tudnak a jogszabályról, vagy azt betartani anyagi vagy bürokratikus okokból kifolyólag nem képesek.

Az állampolgárság szerinti adóztatás igen ritka; a fejlett országok közül mindössze az Egyesült Államok alkalmazza - azonban ott az évi első 105 900 dollár külföldi munkából megszerzett jövedelem (kb. 30 millió forint) adómentes. Ezzel szemben Magyarország indiszkriminatívan, már a legkisebb összeget is megadóztatja, amely szintén egyedülálló Európában.
Lásd: https://taxfoundation.org/top-individual...
Ez, és az állampolgárság szerinti adóztatás ténye abszolút egyedülállóvá, precedens nélkülivé teszi Magyarország Szja adórendszerét az egész világon.

A legközelebbi eset Eritrea. Azonban Eritrea is csak egy 2%-os adót vet ki külföldön élő állampolgáraira (akik nagy része menekült) - amit az ENSZ nyilatkozatban el is ítélt. Ennek szövegét itt találják: https://www.un.org/press/en/2011/sc10471...
Ezzel szemben Magyarországon az átlagos adó járulékokkal együtt ennek majdnem tizenhétszerese: 33,5%.

A kettős állampolgárok kivonása az állampolgárság szerinti kettős adóztatás alól pedig felveti az állampolgárság szerinti diszkrimináció tényét, ami ellentétes lehet az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel.

Ha a fent leírtakkal nem értenek egyet, kérem korrigáljanak. Egyéb esetben nem várok választ.

Hivatkozása ide

Az adatigényléssel kapcsolatosan az alábbi lehetőségek közül választhat:

Bárki:
Csak az adatigénylést beküldő Szabó Dániel:
Csak a(z) Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársa:

Értesítő igénylése az adatigényléssel kapcsolatos fejlemények vonatkozásában.

Ezt az igénylést 1 felhasználó kíséri figyelemmel.

Sértő? Nem alkalmas? Sértő? Nem adatigénylés?

Személyes információk kérése vagy zaklatásnak minősülő igénylés nem tekinthetők érvényes közérdekűadat-igénylésnek (További részletek). Személyes információk kérése vagy zaklatásnak minősülő igénylés nem tekinthető érvényes közérdekűadat-igénylésnek (További részletek).

Ha úgy gondolja, hogy ez az igénylés problémás, jelentheti az adminisztrátorok részére

Igénylés jelentése

Tegyen lépéseket a megismert információk alapján

Hasonló igénylések

Adóauditok

A(z) Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére Prinz Dániel által

Internetadó

A(z) Nemzetgazdasági Minisztérium részére toma által

Több hasonló igénylés

Eseménytörténet részletei