Publimont

Tisztelt Bogád Zoltán!

 

 

Alábbi közérdekű adatkérésére, valamint annak kiegészítésére a válaszok
azok sorrendjében a következők:

 

 1. „Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre a 
Publimont Kft-vel kötött szerződést.”

„Egyúttal szeretném megtudni, hogyan került éppen ez a cég az önkormányzat
látókörébe?”

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 27. § (2) bekezdés g)
pontja szerint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez
való jogot - az adatfajták meghatározásával – törvény bírósági vagy
közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel korlátozhatja.

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete Budapest
XXI. Kerület Csepel Önkormányzata a közterületek rendjéről és
használatáról szóló 14/2015. (III.26.) önkormányzati rendelete 4. § (5)
bekezdésében foglaltak alapján, a rendelettől való eltérés mellett
hozzájárult a Publimont Hirdetésszervező Kft. (a továbbiakban Kft.)
számára az előterjesztés 1. sz. mellékletében található
szerződéstervezetben szereplő feltételek szerint 15 éves időszakra a
szerződésben megjelölt közterületek használatához a rendeletben
meghatározott mindenkori közterület használati díj megfizetése ellenében.

A Kft. információs célú berendezések elhelyezése érdekében közterület
használata iránt nyújtott be kérelmet az Önkormányzathoz, melynek
elbírálása a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata a közterületek
rendjéről és használatáról szóló 14/2015. (III.26.) önkormányzati
rendelete (a továbbiakban rendelet) szerint történt meg önkormányzati
hatósági ügy keretében. A szerződés, valamint az eljárás iratainak
megismerése a 2016. évi CL. törvény szabályai (a továbbiakban Ákr.)
szerint lehetséges. Az Ákr. 33. § (5) bekezdése alapján mellékelten
megküldöm Önnek a Kft.-vel kötött szerződés személyes és védett adatot nem
tartalmazó másolatát.

 

 2. „Mi az oka annak, hogy nem volt versenyeztetés a közterületi
reklámhelyek odaítélése előtt?”

Az önkormányzati hatósági ügy elbírálása során az Önkormányzat a
jogszabályi előírásoknak megfelelően járt el.

 

 3. „Szeretném megtudni, ki és milyen módon kereste meg az önkormányzatot
a Publimont Kft-től?”

„A szerződéskötést megelőzően keletkezett esetleges levelezés másolatát
szeretném elkérni.”

„Továbbá a szerződéskötést megelőzően milyen tárgyalások zajlottak a felek
között, azon ki képviselte a céget, és ki az önkormányzatot?”

 

Az Ákr. 27. § [Az adatkezelés szabályai] értelmében

„(1)[1]^ *  A hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője
azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és az
ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatokat, továbbá
- ha törvény másként nem rendelkezik - az eljárás eredményes
lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatokat kezeli.

(2) A hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok (a
továbbiakban: védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson
illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított
legyen.

(3)[2]^ *  A hatóság az eljárása során annak lefolytatásához -
jogszabályban meghatározott módon és körben - kezeli azokat a védett
adatokat, amelyek eljárásával összefüggnek, illetve amelyek kezelése az
eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges.”

„17. Betekintés az eljárás irataiba

33. § [Az iratbetekintési jog]

(1) Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően
is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba.

(2) A tanú a vallomását tartalmazó iratba, a szemletárgy birtokosa a
szemléről készített iratba tekinthet be.

(3) Harmadik személy akkor tekinthet be a személyes adatot vagy védett
adatot tartalmazó iratba, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga
érvényesítéséhez, illetve jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton
alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

(4) Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot
készíthet vagy - kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében
- másolatot kérhet, amelyet a hatóság kérelemre hitelesít.

(5) Ha törvény a döntés nyilvánosságát nem korlátozza vagy nem zárja ki,
az eljárás befejezését követően a személyes adatot és védett adatot nem
tartalmazó véglegessé vált határozatot, valamint az elsőfokú határozatot
megsemmisítő és az elsőfokú határozatot hozó hatóságot új eljárásra
utasító végzést bárki korlátozás nélkül megismerheti.

(6) Törvény egyes ügyfajtákban meghatározhatja az iratbetekintés további
feltételeit és a (3) bekezdés alapján iratbetekintésre jogosult személyek
körét.

34. § [Az iratbetekintési jog korlátai]

(1) Nem lehet betekinteni a döntés tervezetébe.

(2) Nem ismerhető meg az olyan irat vagy az irat olyan része, amelyből
következtetés vonható le valamely védett adatra vagy olyan személyes
adatra, amely megismerésének törvényben meghatározott feltételei nem
állnak fenn, kivéve, ha az adat - ide nem értve a minősített adatot -
megismerésének hiánya megakadályozná az iratbetekintésre jogosultat az e
törvényben biztosított jogai gyakorlásában.

(3) A hatóság a kérelem alapján az iratbetekintést biztosítja - az eljárás
befejezését követően is -, vagy azt végzésben elutasítja.”

 

Az eljárás során keletkezett iratok az Ákr. 33-34. §-a szerinti
iratbetekintési kérelem alapján ismerhetők meg az ott szereplő feltételek
esetén. Tekintettel arra, hogy jelen adatigénylés az Ákr. 33. § (3)
bekezdésének nem felel meg, így az igény teljesítésére nincs lehetőség. E
körben a jogorvoslat tekintetében az alábbiakról tájékoztatom:

„31. § (1)   Az igénylő a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény
elutasítása vagy a teljesítésre nyitva álló, vagy az adatkezelő által a
29. § (2) bekezdése szerint meghosszabbított határidő eredménytelen
eltelte esetén, valamint az adatigénylés teljesítéséért megállapított
költségtérítés összegének felülvizsgálata érdekében bírósághoz fordulhat.

 

(2)  A megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait, illetve az
adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének
megalapozottságát az adatkezelőnek kell bizonyítania.

 

(3) A pert az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen
elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő
lejártától számított harminc napon belül kell megindítani az igényt
elutasító közfeladatot ellátó szerv ellen. Ha az igény elutasítása, nem
teljesítése vagy az adatigénylés teljesítéséért megállapított
költségtérítés összege miatt az igénylő a Hatóság vizsgálatának
kezdeményezése érdekében a Hatóságnál bejelentést tesz, a pert a
bejelentés érdemi vizsgálatának elutasításáról, a vizsgálat
megszüntetéséről, az 55. § (1) bekezdés b) pontja szerinti lezárásáról
szóló vagy az 58. § (3) bekezdése szerinti értesítés kézhezvételét követő
harminc napon belül lehet megindítani. A perindításra rendelkezésre álló
határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye.

 

(4) A perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége.
A perbe a Hatóság az igénylő pernyertessége érdekében beavatkozhat.

 

(5)  Az országos illetékességű közfeladatot ellátó szerv ellen indult per
kivételével a per a járásbíróság hatáskörébe tartozik, és arra a
törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, Budapesten a Pesti Központi
Kerületi Bíróság illetékes. A bíróság illetékességét az alperes
közfeladatot ellátó szerv székhelye alapítja meg.

 

(6) A bíróság soron kívül jár el.

 

Továbbá kezdeményezheti A NEMZETI ADATVÉDELMI ÉS INFORMÁCIÓSZABADSÁG
HATÓSÁG eljárását is az Infotv. VI. Fejezete alapján.

 

 

 4. „Szeretném megtudakolni a korábban feltett kérdéseken túl, hogy miben
kellett eltérni a hatályos önkormányzati rendeletektől annak
érdekében, hogy a Publimonttal szerződést kössenek? „

 

A rendelet 7. § (1) bekezdés zs) pontjától a közérdekű célra hasznosítható
felületek ingyenes felajánlása okán, a 10. § (2) bekezdésétől a 15 éves
határozott időtartam miatt, valamint a 11. § (1) bekezdésétől tért el a
Képviselő-testület egyedi döntése nyomán. Ez utóbbi esetben a díj mértéke
a mindenkori rendeleti díjnak megfelel, csak a fizetési kötelezettség
utólagos a könnyebb elszámolhatóság érdekében.

5. „Illetve az is érdekelne, mi alapján döntött arról és kicsoda, hogy hol
létesülhetnek ilyen reklámhordozók? A csepeli FB-csoportokban ugyanis
egyre másra jelennek meg az olyan helyszínek, ahol például a közlekedés
biztonságát veszélyeztetik a reklámhordozók.”

A rendelet szabályozza a közterület használati hozzájárulás kiadásának
feltételeit, így azt is, hogy kérelmet szükséges benyújtani, melyben meg
kell jelölni azt a helyszínt, ahova a kérelmező a közterület használatát
kérelmezi. A közterület-használati hozzájárulás megadása nem mentesíti
kérelmezőt az egyéb engedélyek megszerzése és jogi kötelezettségek
teljesítése alól.

 

 

Tisztelettel:

 

dr. Szeles Gábor s.k.

jegyző

 

 

idézett részek megjelenítése